Egy kínai hírszerző hajó áthaladt Japán délnyugati szigetei között, amire válaszul Tokió egy hadihajót küldött a térségbe. A japán védelmi minisztérium közlése szerint a Tianlangxin nevű, Dongdiao-osztályú elektronikus felderítő hajót kedden reggel észlelték, amint mintegy 130 kilométerre haladt el Miyako-sziget közelében, Okinava prefektúra térségében.

A Newsweek beszámolója szerint a kínai hajó – miközben nem lépte át Japán felségvizeit – egy igen érzékeny térség közelében hajózott, amely nemcsak a Japán és Kína közötti feszültségektől terhelt Szenkaku-szigetek közelében helyezkedik el, hanem a japán-amerikai biztonsági együttműködés egyik kulcsfontosságú gócpontja is. Okinava prefektúra ugyanis több tucat amerikai katonai bázisnak ad otthont, így a térség katonai és stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

A kínai hajó útvonala nyugat felé tartott, majd az úgynevezett Miyako-szoroson haladt át – ez a szűk tengeri átjáró választja el egymástól Miyako-szigetet és Okinava főszigetét -, végül pedig az Észak-Kínai-tenger felé vette az irányt. A japán haditengerészet, hivatalos nevén Japan Maritime Self-Defense Force, az Amagiri nevű Fubuki-osztályú rombolót vezényelte a helyszínre, hogy figyelemmel kísérje és adatokat gyűjtsön a kínai egységről.

A japán vezérkari főnökség reakciója

A japán vezérkari főnökség külön közleményekben számolt be arról is, hogy ugyanezen a napon kétszer is észleltek pilóta nélküli légi járművet Tajvan keleti partjainál. Emellett egy nappal korábban a kínai légierő Y-9 típusú repülőgépe repült át a Miyako-szoroson, míg egy másik, feltételezhetően kínai drón délről észak felé haladt el Tajvan partjai mentén. Japán mindegyik esetben vadászgépeket riasztott a légi aktivitás követésére.

A japán védelmi minisztérium múlt héten a kormány elé terjesztett éves védelmi fehér könyvében is hangsúlyozta: aggodalomra ad okot a Kínai Néphadsereg haditengerészetének egyre gyakoribb jelenléte az úgynevezett Első Szigetlánc térségében. Ez a stratégiai szigetsor – ami Japánon túl a Fülöp-szigeteket és Indonézia egyes részeit is magában foglalja – kulcsfontosságú szerepet tölt be az Egyesült Államok azon stratégiájában, amely a kínai haderő korlátozására irányul egy esetleges konfliktushelyzetben.

A dokumentum szerint a kínai hadihajók áthaladásainak száma Okinava prefektúra szigetei között 2021 és 2024 között megháromszorozódott. Peking mindeközben elutasította a jelentés megállapításait: a kínai kormány közleményében úgy fogalmazott, hogy a japán fehér könyv „a hamis ‘kínai fenyegetés’ narratíváját erőlteti”, miközben Kína védelmi politikája „természeténél fogva védekező jellegű”.

A térségben tapasztalható katonai aktivitás egyértelműen jelzi, hogy a hatalmi egyensúly átrendeződése miatt Tokió fokozza együttműködését az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel, és a védelmi kiadások jelentős növelését tervezi: a cél, hogy 2027-re Japán katonai költségvetése elérje a GDP 2 százalékát. A következő években várhatóan tovább folytatódik a kínai katonai tevékenységek dokumentálása és az ezekre adott japán válaszok nyilvánosságra hozatala.