A Kiotói Egyetem és a tokiói székhelyű Sumitomo Forestry kutatói közösen végzik el a kísérletet, és már decemberben famintákat szállítanak a Nemzetközi Űrállomás külső kísérleti platformjára, hogy mintegy fél éven át elemezzék, milyen hatással van rájuk a kozmikus sugárzás és a környezeti tényezőknek való kitettség a világűrben. Az adatokat egy 2023-ban felbocsátani kívánt fából készült műhold megtervezéséhez kívánják felhasználni.

A különböző anyagok szilárdsága a sugárzás hatására romlik az űrben. Az űrállomás mintegy 400 kilométeres magasságban keringő pályáján az atomos oxigén – amely a Nap ultraibolya sugarai által az oxigénmolekulák bomlásakor keletkezik – a légkör fő eleme, és úgy gondolják, hogy a fa felülete kissé összeesik, ahogy a szén eltávolodik az anyagból.

A kísérlet során egy háromféle, különböző keménységű faanyagmintát – japán nagylevelű magnóliát, hegyi cseresznyefát és arany nyírfát – tartalmazó panelt sorakoztatnak fel, és a Japán Űrkutatási Ügynökséggel együttműködve az űrben hagyják az űrállomás „Kibo” nevű japán kísérleti moduljának külső kísérleti platformján.

A csapat a Földre való visszatérés után már 2022 júniusában visszahozza a táblát, és elemzi, hogy a minták mennyire degradálódtak, valamint a degradáció részletes mechanizmusát is megvizsgálják, abban a reményben, hogy az eredményeket a magas funkcionalitású faanyagok kifejlesztésében hasznosíthatják a későbbiekben – számolt be a Mainichi.

A Kiotói Egyetem és a Sumitomo Forestry által tervezett fából készült műhold a használat után a Föld légkörébe való visszatéréskor teljesen kiég, így a műhold egyik lehetséges előnye, hogy nem fog „timföldrészecskéket” termelni, amelyek légszennyezést okozhatnak. Továbbá, mivel az elektromágneses hullámok és a Föld mágnesessége át tud hatolni a fán, az antenna és a helyzetvezérlő rendszer a fából készült műhold belsejében is elhelyezhető, ami leegyszerűsíti a szerkezetet.