Az Oroszországból szeretettel 1963-ban került a mozikba, és már az első pillanattól érződött rajta, hogy a készítők nem csupán folytatást, hanem szintlépést akartak létrehozni. A film költségvetése 2 millió dollár volt, vagyis duplája az első rész 1 millió körüli büdzséjének.

Ez a növekedés nemcsak a látványvilágban, hanem a forgatási helyszínek számában és a technikai megoldásokban is megmutatkozott. Míg a Dr. No elsősorban Jamaicára támaszkodott, addig a második rész már Isztambulban, Velencében, Skóciában és több brit stúdióban is forgott.

A technikai fejlődés különösen a kütyük és a filmes eszközök terén volt látványos. A filmben debütált Desmond Llewelyn Q‑ként, és bár még nem a későbbi, extrém eszközöket felvonultató jeleneteket láthattuk, a rejtett fegyverekkel és trükkökkel felszerelt aktatáska már előrevetítette a Bond‑filmek ikonikus technológiai világát.

Ami a főszereplőt illeti: Sean Connery fizetése is jelentősen emelkedett. A Dr. No idején 54 000 dollárt kapott, a második filmre azonban a stúdió további 100 000 dolláros bónuszt adott neki, elismerve a karakterhez és a sikerhez való hozzájárulását. Ez jól mutatja, hogy Connery már ekkor a franchise egyik legfontosabb pillérévé vált.

A filmben Bond autója is változott: míg az első részben egy bérelt Sunbeam Alpine tűnt fel, addig az Oroszországból szeretettel már több ikonikus járművet is felvonultatott, köztük egy 1938-as Bentley modellt, amely közelebb állt Ian Fleming eredeti regénybeli elképzeléseihez. A filmben emellett számos amerikai és európai autómárka is feltűnt, például Chevrolet, Citroën és De Soto modellek.

A mozik visszajelzései egyértelműek voltak: a film hatalmas siker lett. A 2 millió dolláros költségvetéshez képest világszerte 78,9 millió dollárt termelt, vagyis közel 40-szeres megtérülést ért el. Ez még a Dr. No elképesztő arányait is felülmúlta, és végleg bebizonyította, hogy a James Bond‑franchise nem egyszeri csoda, hanem hosszú távú, globális jelenség.

A kritikusok különösen dicsérték a film feszes tempóját, a valós helyszíneken forgatott jeleneteket és Robert Shaw alakítását, aki Red Grant szerepében az egyik legemlékezetesebb Bond‑ellenfelet hozta. A közönség pedig imádta a vasúti jeleneteket, a kelet–nyugati hidegháborús hangulatot és a film elegáns, mégis feszült atmoszféráját.

Az Oroszországból szeretettel mára a Bond‑filmek egyik legfontosabb darabja, amely nemcsak továbbvitte, hanem meg is erősítette a 007-es mítoszt. A technikai fejlődés, a megnövelt költségvetés, a nemzetközi helyszínek és Connery egyre magabiztosabb játéka mind hozzájárultak ahhoz, hogy a második rész sokak szerint még az elsőnél is erősebb lett.