Bár Izrael hivatalos célja az, hogy ellehetetlenítse Irán nukleáris fegyverprogramját, a támadások súlyos következményekkel járhatnak, nem csak Iránra, hanem az egész Közel-Keletre nézve is. Az izraeli hadsereg az elmúlt napokban több nukleáris helyszínt is célba vett, köztük a Natanz, Khondab, Iszfahán és Fordow nevű urándúsító központokat. Csütörtökön Izrael azt állította, csapást mért az ország egyetlen aktív atomerőművére, a Busehr reaktorra is, bár később a nyilatkozatot visszavonták vagy tompították.

Peter Bryant, a liverpooli egyetem sugárzásvédelmi szakértője elmondta, hogy az eddigi támadások miatt nem aggódik különösebben. „Az olyan létesítmények, mint a Khondab, úgy vannak kialakítva, hogy a belső problémákat is képesek legyenek kezelni. Az urán alacsony dúsítási szinten csak akkor veszélyes, ha belélegezve vagy lenyelve bekerül a szervezetbe” – magyarázta Bryant.

Darya Dolzikova, a londoni RUSI kutatóintézet vezető munkatársa szerint az urándúsító üzemek, mint Natanz és Iszfahán, inkább kémiai, mintsem sugárzási veszélyeket rejtenek. „Az ilyen típusú létesítmények megtámadása során inkább vegyi anyagok szabadulhatnak fel, de az ilyen létesítmények általában föld alatt vannak, ami csökkenti a kockázatot” – fogalmazott Dolzikova.

Komoly veszélyeket hordozhat magában a támadás

Simon Bennett, a Leicesteri Egyetem polgári biztonsági kutatócsoportjának vezetője is rámutatott pár fontos részletre. „Ezek a csapások gyakran csak azt érik el, hogy több ezer tonna betonnal, földdel és sziklával temetik el a nukleáris anyagot.” A valódi aggodalmak azonban az iráni Busehr atomerőmű körül összpontosulnak, amely egy működő reaktor, és nem csupán egy urándúsító központ.

Richard Wakeford, a manchesteri egyetem epidemiológiai professzora figyelmeztetett, miszerint egy atomerőmű elleni támadás más kategóriába tartozik. „Egy atomerőmű elleni támadás teljesen más kategória. Ez akár illékony radioaktív anyagok légkörbe kerüléséhez vagy a tengerbe történő szivárgáshoz is vezethet.” – idézte a Sky News.

James Acton, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány nukleáris szakpolitikáért felelős társigazgatója még ennél is drámaibban fogalmazott. „A Busehr elleni támadás abszolút radiológiai katasztrófát okozhat.” A Busehr közelsége a Perzsa-öbölhöz különösen aggasztó, mivel több öbölmenti országm, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Bahrein ivóvíz-ellátása elsősorban tengervíz-sótalanításon alapul. Egy esetleges nukleáris szennyezés a tengervízben katasztrofális hatással lenne ezekre a rendszerekre.

Nidal Hilal, a New York Egyetem Abu Dhabi vízkutató központjának igazgatója hangsúlyozta: „A tengerparti sótalanító üzemek különösen sebezhetők a térségi veszélyforrásokkal, például olajszennyezéssel vagy nukleáris kontaminációval szemben.”