Ismert név térhet vissza a holland politikába
Kezd ismét emelkedni a választások előtt Geert Wilders népszerűsége Hollandiában, aki attól függően, kit kérdezünk, a populizmus/szélsőjobboldal/európai kultúra védelmének egyik vezető alakja.
Amszterdam, 2021. március 12.
Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője (b) és Mark Rutte, a holland ügyvezető kormány feje, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért párt jelöltje a televízió által közvetített választási vitán vesz részt Amszterdamban 2021. március 11-én. Hollandiában március 17-én tartják a parlamenti választásokat.
MTI/EPA/ANP/Bart Maat
Wilders már tizenöt éve a holland politika egyik meghatározó alakja, aki az európai köztudatba elsősorban annak a hullámnak köszönhetően emelkedett be, amely többek között Donald Trumpot, Marine Le Pent, Matteo Salvinit és Jair Bolsonarót is felemelte.
Wilders és pártja, a Szabadság Párt (PVV) az erősen iszlámkritikus, bevándorláskritikus és uniókritikus véleményével vált népszerűvé a hollandok bizonyos köreiben, üzeneteit főként a 2015-16-os európai menekültválság idején lehetett gyakrabban hallani.
A PVV a Holland Parlament 2019-es felsőházi választása során értékes helyeket bukott, kilenc székről ötre csökkent a frakciójuk, míg ugyanabban ez évben az Európai Parlamenti választások során is csak éppen jutottak be a törvényhozókhoz, egyetlen egy parlamenti képviselővel.
Wilders a brüsszeli csalódást keltő eredményt követően kijelentette, ne számítson arra senki, hogy el fog tűnni a politikából. A Politico összefoglalója szerint pedig a politikusnak igaza volt, ugyanis egyre növekszik a támogatottsága a felmérések alapján.
Mark Rutte eddigi, most ügyvivő miniszterelnök teljes kormánya ugyan belebukott az állami családtámogatások mentén kialakult botrányba, ám pártja, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) továbbra is toronymagasan vezet a felmérések alapján.
A VVD várhatóan a szavazatok 25 százalékát fogja megkapni, ami 40 parlamenti helyre lesz elegendő, ám a Wilders-féle PVV ott áll a tiszta második helyen, várhatóan 20 széket fognak bebiztosítani. A holland választásokat jövő hétvégén fogják tartani, és egyelőre nem tudni, milyen kormányt fognak tudni felállítani, ugyanis biztosan szükség lesz koalíciós partnerekre.
Wilders maga is elismerte egy korábbi, AFP-nak adott nyilatkozatában, hogy azok az ügyek, amelyek az ő szavazóit érdeklik, most nem fedik le a holland társadalom prioritásait:
„A jelenleg kormány meglehetősen népszerűnek tekinthető, különösen a miniszterelnök, de mint tudjuk, válságok idején sokat tud változni a politikai környezet. A bevándorlás továbbra is nagy probléma, a szavazóim számára még mindig az első számú, ám az átlagos holland számára a koronavírus élvez prioritást”
A PVV-től igazán a Thierry Baudet által alapított Fórum a Demokráciáért Párt (FvD) szívta el a levegőt, amely kérdés nélkül szélsőjobboldali pártnak nevezhető. Baudet 2019-ben még a miniszterelnöki szék esélyesének is tűnt, amikor sikerült a holland szenátus 75 székéből 12-t elhozniuk, amihez hasonlóra csak a VVD volt képes.
Az FvD-t azonban a belső feszültségek és botrányok darabokra szedték, többek között antiszemitizmussal vádolták a párt vezetését. A járvány alatt mutatott oltásellenes retorika sem segítette a helyzetüket, a pártot pedig már számos prominens politikusuk elhagyta. A helyzet odáig jutott, hogy a 12 megnyert szenátusi helyből már csak 2 tartozik hivatalosan Baudet pártjához.
Koen Vossen, a Nijmegen Radboud Egyetem politikai történésze úgy fogalmazott, az embereknek kezd elege lenni az FvD instabilitásából, és egyre többen fordulnak Wildershez, aki szerinte a járvány alatt megmutatta remek vezetői képességeit az ellenzék élén azáltal, hogy pont úgy tudta kritizálni a kormány intézkedéseit, hogy nem becsülte alá a vírus súlyosságát.
Vossen szerint akármi is lesz a választás kimenetele, egyben mindenki biztos lehet: Geert Wilders visszatért, és nem is fog menni sehova, ameddig igény van rá, és ezt ráadásul még élvezi is.
