Iráni külügyminiszter: az atomlétesítmény izraeli szabotálása „emberi katasztrófát” okozhatott volna
Mohammad Dzsávád Zarif, Irán külügyminisztere elítélte az urániumdúsító létesítményük ellen intézett, feltehetően Izrael által elkövetett támadásokat, melyek szerinte „felelőtlen és bűnös atomterrorizmus” cselekedetei voltak.
Az iráni atomenergia-ügyi hivatal által 2021. április 12-én közreadott, 2019. november 5-én készült kép urándúsító centrifugákról a közép-iráni Natanzban lévõ urándúsító üzemben. Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelõssé a natanzi urándúsítóban az elõzõ napon bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.
MTI/EPA/AEOI
Irán egy levelet is küldött az ENSZ Közgyűlésének, melyben kifejtették, hogy a Natanz dúsító üzem ellen intézett szabotázs egy nagyon felelőtlen cselekedet volt, amely „emberi és környezeti katasztrófával” is zárulhatott volna – idézte a Middle East Eye. Mint Zarif fogalmazott, a titkos támadás felelőtlen atomterrorizmusnak tekinthető:
„Figyelembe véve ezen nemzetközi bűncselekmény lehetséges emberi és környezeti következményeit, azon személyeket, akik eltervelték, elrendelték, részt vettek benne és végre hajtották ezt a gyáva tettet, azok háborús bűncselekményt követtek el és nem szabad őket büntetlenül hagyni”
Zarif hozzátette, hogy még azokat is felelősségre kell vonni, akiknek tudomása volt az egész akcióról, ugyanis háborús bűncselekményben vettek részt. A külügyminiszter szerint ezt Izrael azért tette, hogy megakadályozza az Iráni Atomegyezmény újjáélesztését:
„Habár számos izraeli tisztviselő már 2020 ősze óta fenyeget azzal nyilvánosan, hogy hasonló akciókat fognak végrehajtani, hogy megakadályozzák a JCPOA újjáélesztését, és ezt számos nyugati sajtótermék megerősítette, hogy az izraeli háborús bűnösök állnak e terrorcselekmény mögött, Irán nem akar még végső ítéletet hozni az elkövető kilétéről, ugyanis még alapos vizsgálat zajlik”
Az incidens nem sokkal azt megelőzően történt, hogy Irán ismételten tárgyalóasztalhoz ülne az Egyesült Államokkal a 2015-ös Iráni Atomegyezmény (JCPOA) helyreállításáról, amely kétoldalú engedményeket tartalmazott: Irán visszafogja és kontroll alatt tartja az atomprogramját, cserébe az USA feloldja a bénító gazdasági szankciókat.
Donald Trump volt az, aki a republikánusok nyomására felrúgta 2018-ban a megállapodást és számos iráni gazdasági szektorra szankciót vetett ki. Irán cserébe szintén felrúgta az egyezményt, és az annak alapján megengedett szinteknél nagyobb mértékben kezdte el az urániumkészletét dúsítani.
Az ENSZ-nek küldött levelében Zarif külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy Teherán egészen addig nem enged az atomprogramjából, ameddig Washington fel nem oldja a Donald Trump által kivetett szankciókat. Kiemelte: csak ebben az esetben fogja az összes válaszlépését visszavonni, ha felhagynak a „gazdasági terrorizmussal” és a legutóbbihoz hasonló titkos akciókkal.
