A lépés része annak a látványos amerikai katonai erődemonstrációnak, amelyet Washington Irán közelében hajt végre, miközben Donald Trump elnök a következő napokban dönthet arról, indít‑e katonai akciót, ha a Teheránnal folytatott nukleáris tárgyalások kudarcot vallanak.

A világ legnagyobb hadihajója és kísérő harccsoportja így közelebb került azokhoz a potenciális műveleti területekhez, amelyek szerepet kaphatnak, ha a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek eredményre.

Washington kemény feltételeket szab Iránnak

Az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy Irán teljesen feladja az urándúsítást, amely ugyan atomerőművek üzemanyagát biztosítja, de nukleáris fegyver alapanyaga is lehet. Emellett Washington és regionális szövetségese, Izrael azt is követeli, hogy Irán mondjon le ballisztikus rakétáiról, vonja vissza támogatását közel‑keleti szövetségeseitől, és vállaljon felelősséget a tüntetők elleni halálos fellépésért.

Teherán azonban elutasította, hogy a nukleáris programon túli kérdésekről tárgyaljon, és többször kijelentette, hogy rakétaprogramja „vörös vonal”.

Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne indítson háborút nukleáris képességeinek korlátozására, mondván: „Nincs katonai megoldás Irán nukleáris programjára.” – idézi a Newsweek.

Aragcsi az MS Now csatornának azt is mondta, hogy az amerikai katonai felvonulás „teljesen szükségtelen és nem segít semmin”, és „az Egyesült Államok által tanúsított ellenségeskedésnek” minősítette.

Trump ultimátuma – 10–15 nap a megállapodásra

Csütörtökön Trump 10-15 napos határidőt adott Iránnak, hogy előálljon egy nukleáris megállapodás tervezetével, különben – ahogy fogalmazott – „rossz dolgok fognak történni”. Bár hangsúlyozta, hogy a diplomáciai megoldást részesíti előnyben, többször is harcias retorikát használt.

Pénteken a Fehér Házban tartott kormányzói reggelin újságírói kérdésre azt mondta, hogy fontolóra veszi a katonai csapást:
„Nos, azt hiszem, elmondhatom: fontolgatom.”

Két repülőgép‑hordozó is a térségben

A BBC és a Stars and Stripes beszámolói szerint a Ford mellett a USS Abraham Lincoln is az Arab‑tenger térségében tartózkodik, így az Egyesült Államok ismét kettős hordozó‑felállást alkalmaz. Elemzők szerint a két hordozó légiszárnyai napokon át képesek lennének folyamatos légicsapásokat végrehajtani, ha erre parancs érkezne.

A Ford kísérőhajói – köztük a USS Winston S. Churchill és a USS Bainbridge – szintén áthaladtak a Gibraltári‑szoroson.

A BBC szerint az amerikai katonai repülések száma is megugrott: 31 C‑17-es, 7 C‑5-ös, 9 KC‑135-ös repülőgép mozgott 24 órán belül, ami jóval meghaladja a szokásos aktivitást.

Aragcsi az MSNBC Morning Joe műsorában hangsúlyozta: „Nem ajánlottunk fel semmilyen felfüggesztést, és az amerikai fél sem kérte a nulla dúsítást. Arról beszélünk, hogyan biztosíthatjuk, hogy Irán nukleáris programja, beleértve a dúsítást is, békés legyen és örökre békés maradjon.”

A külügyminiszter arra is reagált, hogy Trump szerint az Egyesült Államok és Izrael tavaly júniusi csapásai „szétzúzták” Irán nukleáris programját. „A ‘hatalmas támadás’ során megölték és meggyilkolták tudósainkat, de nem tudták megölni a nukleáris programunkat.”

A Stars and Stripes elemzői szerint a Ford akár az keleti Mediterráneumban is maradhat, hogy erősítse Izrael légvédelmét, vagy továbbhaladhat az Indiai‑óceán felé, hogy a Lincoln harccsoporttal együttműködve működjön.