„Ma délután Moszkvába utazom, és holnap reggel találkozóm lesz Putyin elnökkel” – közölte Araghchi újságírókkal Törökországban. A tárcavezető szerint Irán és Oroszország között „baráti kapcsolat áll fenn”, és hozzátette: „mindig konzultálunk egymással.” Irán hamar megindította a válaszcsapásokat, de egyelőre „csak” Izrael ellen. A bosszú részeként azonban az sem kizárt, hogy az iráni rakéták amerikai létesítményeket vesznek célba.

A sajtótájékoztató későbbi szakaszában Araghchi kemény kritikával illette a nyugati országokat, különösen a tárgyalási folyamatok során tanúsított magatartásuk miatt. Mint fogalmazott, soha nem bízott bennük, és ennek hangot is adott. „Soha nem bíztam a nyugati országokban a tárgyalások során, és most még több okunk van arra, hogy egyáltalán ne bízzunk bennük.” Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a diplomáciai próbálkozások megkezdése előtt „mindenkinek meg kell várnia az iráni válaszlépéseket.”

Araghchi elismerte, közvetett kommunikáció az Egyesült Államokkal továbbra is zajlik, annak ellenére, hogy a hivatalos tárgyalások félbeszakadtak a közelmúltbeli amerikai katonai akció miatt. „Amikor a tárgyalásokat az amerikai agresszió miatt megszakították, azóta is kapunk üzeneteket az amerikaiaktól különböző csatornákon keresztül – különösen Omán révén” – mondta a külügyminiszter, utalva arra, hogy Omán hagyományosan közvetítő szerepet tölt be Washington és Teherán között.

Mindeközben Kína is erőteljesen reagált az Egyesült Államok bombázására. A pekingi külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatban „határozottan elítélte” a légicsapásokat, és hangsúlyozta, hogy Donald Trump katonai lépései „súlyosan megsértik az ENSZ Alapokmányát.” – számolt be a részletekről a Sky News.

A nemzetközi színtéren fokozódó feszültségek és a diplomáciai manőverezések egyértelműen jelzik, a térség jövője szoros összefüggésben áll azon hatalmak lépéseivel, akik közvetve vagy közvetlenül alakítják a Közel-Kelet erőviszonyait.