Sokba került Iránnak, hogy szabotálták az atomlétesítményeit
Egy frissen nyilvánosságra hozott jelentés megvilágította a Teherán szerint Izrael által elkövetett áprilisi szabotázs hatását a nemzet urándúsító létesítményein.
Az iráni atomenergia-ügyi hivatal által 2021. április 12-én közreadott, 2019. november 5-én készült kép urándúsító centrifugákról a közép-iráni Natanzban lévõ urándúsító üzemben. Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelõssé a natanzi urándúsítóban az elõzõ napon bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.
MTI/EPA/AEOI
Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) által készített tanulmány szerint az iráni nukleáris üzemanyag előállítása és átfogóan a létesítményben való termelés óriásit zuhant, mióta elkövették a szabotázst – írja a Wall Street Journal.
Az incidens során lekapcsolták a Natanzban található atomlétesítmény áramellátását, melynek köszönhetően potenciálisan akár több száz centrifugát tönkretehettek, amelyet urándúsításra használt a közel-keleti hatalom.
Teherán egyből Izraelt sejtette a háttérben, amely nem tett közzé még közleményt az incidenssel összefüggően. Irán szerint mindezt azért tették, hogy aláássák a nemzetközi közösség próbálkozásait a 2015-ös Iráni Atomegyezmény visszaállítására, amelyet még Donald Trump rúgott fel bénító szankciók útján.
Az IAEA beszámolója szerint ugyanis a május 22-vel bezáródó elmúlt három hónap során összesen 273 kilogrammnyi dúsított uránkészletet halmozott fel Irán, miközben az azt megelőző negyedévben ez a mennyiség 525 kilogramm volt, így közel felére csökkent a termelés.
Irán teljes készletét nagyjából 3241 kilogrammra lehet jelenleg becsülni, ami 16-szor nagyobb, mint amennyit a 2015-ös megállapodás megengedne. Szakértők szerint ez a mennyiség már elegendő lenne, amennyiben megfelelő módon dúsítják tovább, legalább három atomfegyver előállításához.
A szankcionált közel-keleti ország egyébként úgy reagált a natanzi incidensre, hogy 60 százalék fölé emelte az urándúsítást, amely már egyre közelebb jár az atomfegyverekhez szükséges tisztaságú urániumhoz. Elmondásuk szerint ezt úgy érték el, hogy további centrifugákat üzemeltettek be a létesítményben.
Az IAEA jelentése szerint azonban Irán készletének mindössze nagyon kis hányadát teszi ki a 60 százalékos tisztaságúra dúsított urán, mindössze 2.3 kilogrammot, míg a 20 százalék feletti tisztaságú is csak 63 kilogrammot, a készlet további része ettől bőven elmarad.
A natanzi incidens idején Irán azt a kommunikációt alkalmazta, hogy nem okoztak számukra különösebb kárt, az országos atomenergia ügynökség vezetője elmondása szerint tovább haladnak az urándúsításban és még további, korábbinál fejlettebb centrifugákat helyeztek működésbe.
Izraeli és nyugati hírszerzési források azonban ezzel ellentétes helyzetről értesültek, beszámolójuk szerint a szabotázs elegendő volt arra, hogy legalább középtávra meggáncsolják a dúsítási procedúrát és akár év végéig alacsony tartsák. Ráadásul kételyek vannak annak kapcsán is, hogy biztosan elég hatékonyak-e az új iráni centrifugák.
Az IAEA főtitkára, Rafael Grossi ennek ellenére kijelentette, hogy komoly aggodalomra ad okot Teherán urándúsítása, meglátása szerint ugyanis csak azok az ország dúsítanak 60 százalékos tisztaság fölé, akik atomfegyvert akarnak előállítani.
