Az iráni–izraeli–amerikai konfliktus alakulását illetően egyre több elemző próbálja felmérni, meddig tarthat a háború, és milyen katonai erőforrások maradhattak Irán kezében. Ian Bremmer geopolitikai szakértő szerint már most látható jelei vannak annak, hogy Teherán katonai kapacitása csökkenni kezdett, különösen a rakéták és drónok terén.

A szakértő egy interjúban arról beszélt, hogy bár a konfliktus jövője továbbra is bizonytalan, egy dolog már most egyértelműnek tűnik: Irán lőszerkészlete gyors ütemben fogyhat. Mint fogalmazott, az első hét után egyre kevésbé látható az a támadási intenzitás, amely a harcok kezdetén jellemezte az iráni hadműveleteket.

A fejleményekről az NDTV számolt be, mely exkluzív interjút készített Ian Bremmerrel, az Eurasia Group elnökével, aki részletesen beszélt a konfliktus katonai és politikai hátteréről.

Irán és a drónok

A szakértő szerint az egyik legfontosabb jel az, hogy Irán kevesebb drónt vet be, mint a harcok elején. „Az irániak már nem indítanak annyi drónt, mint a hét elején” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a ballisztikus rakéták készlete is gyorsan fogyhat. „A ballisztikus rakéták száma pedig egyértelműen jóval ezer alatt lehet összesen ezen a ponton.”

Bremmer szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az iráni indítóállások jelentős részét megsemmisítették a támadások során, ami csökkentette a támadási képességeket. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rakétavédelmi rendszerek elfogórakétái is fogyhatnak, ami újabb kockázatokat hozhat.

Már egy kisebb számú támadás is komoly gondot okozhat

„Az a tény, hogy csökkent a képesség arra, hogy egymást támadják, nem jelenti a háború végét” – figyelmeztetett. Szerinte még egy kisebb számú támadás is komoly problémát okozhat, ha sikeres.

„És ha kevesebb az elfogórakéta, akkor elég, ha az irániak szerencsések néhány drónnal. És hirtelen ez nagyon problémás helyzetté válhat.” A szakértő az iráni regionális szövetségesek aktivitásáról is beszélt, és azt mondta, hogy a térségben működő proxy-hálózat jelenleg jóval gyengébbnek tűnik, mint korábban.

„A Hezbollah például csak hat rakétával indított támadást. A Hezbollah vezetésének kiiktatása előtt ez 40, 50 vagy akár 100 rakéta volt egyetlen sorozatban. Már most látszik, hogy az iráni proxyhálózat a térségben sokkal gyengébb, mint korábban.”

Bremmer azt is megjegyezte, hogy egyelőre nem hallani a jemeni húszikról sem. „A húszikról sem hallottunk semmit. Sokan azt mondják, hogy amikor belépnek, az majd komoly változással bír.”

Trump egyértelművé tette a helyzetet

Az elemző Donald Trump amerikai elnök kijelentésére is reagált, mely szerint a harcok csak Irán „feltétel nélküli megadásával” érhetnek véget. Bremmer szerint Trump korábban is használt hasonló retorikát. „Trump ugyanezt tette a 12 napos háború alatt is” – mondta.

Szerinte azonban a konfliktus lezárása végül politikai döntés kérdése lehet. „Ez a háború akkor fog véget érni, amikor Trump úgy dönt, hogy bejelenti: minden célját jobban teljesítette, mint bármelyik amerikai elnök a történelemben. Ezt biztosan meg fogja tenni egy ponton, de jelenleg nem úgy tűnik, hogy ez közvetlenül küszöbön áll.”

Irán egy ideig bajban maradhat

Bremmer arra is figyelmeztetett, hogy a háború lezárása után is bizonytalan lehet a helyzet Iránban. Példaként egy olyan forgatókönyvet említett, amelyben a konfliktus után tömegtüntetések törnek ki.

„Tegyük fel, hogy véget ér a háború, és ekkor nagy tüntetések kezdődnek, majd az iráni kormány ismét leveri a saját népét. Mit fog tenni az Egyesült Államok? Ez akkor az amerikai elnök hatalmas személyes kudarcának tűnne.”

Az iráni rendszerváltás

A szakértőt arról is kérdezték, elképzelhető-e olyan forgatókönyv, amelyben nem történik rendszerváltás Iránban, és a felek egyszerűen visszavonulnak a harcoktól. Bremmer szerint ez jelenleg a legvalószínűbb kimenetel, de még túl korai biztosat mondani.

„Ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de alacsony a bizonyosság, tekintve, hogy még nagyon korai szakaszban vagyunk.”

Hozzátette, az iráni vezetés a jövőben több fronton is nyomás alá kerülhet. „A rezsim gyengébb lesz, és több fronton kell majd harcolnia – beleértve a kurdokat és a saját lakosságát.”

Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta: bár ez az alapforgatókönyv, még ebben sem teljesen biztos. „Ez az alapforgatókönyv, de nem mondanám, hogy nagyon magabiztos vagyok benne.”