A bejelentés tovább növelte a figyelmet a térségben, ahol az elmúlt hónapokban többször is kiéleződött a helyzet. A két ország között Omán közvetítésével zajlottak egyeztetések a múlt héten. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint ezek a megbeszélések lehetővé tették, hogy Teherán felmérje Washington szándékait, és „megmutatták, hogy elegendő egyetértés van ahhoz, hogy a diplomácia folytatódjon.”

A tárgyalásokra azután került sor, hogy az Egyesült Államok már egy repülőgép‑hordozót a térségbe vezényelt, ami újabb katonai konfliktus lehetőségét vetette fel. Trump korábban izraeli médiának adott interjúiban figyelmeztetett: „Vagy megállapodunk, vagy valami nagyon keményet kell tennünk.” A következő tárgyalási forduló időpontját és helyszínét még nem jelentették be.

Trump a Channel 12‑nek és az Axiosnak azt is elmondta, mérlegeli egy második repülőgép‑hordozó Közel‑Keletre küldését. A lehetséges jelöltek között a USS George Washington és a USS George H.W. Bush szerepelnek, de mindkettő legalább egy hétre van a térségtől. A Pentagon akár a Karib‑térségben tartózkodó Ford‑hordozót is bevetheti – írj a South China Morning Post.

Irán: folytatni kell a diplomáciát

Esmaeil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott: „A tárgyalások után úgy éreztük, hogy van megértés és konszenzus a diplomáciai folyamat folytatására.” Baghaei szerint Ali Laridzsáni, Ali Hamenei legfelsőbb vezető tanácsadója már előre tervezett úton járt Ománban, majd Katarba utazik tovább, ami szintén több közel‑keleti válságban közvetített.

Omán állami hírügynöksége arról számolt be, hogy Laridzsáni és Haitham bin Tariq szultán a „kiegyensúlyozott és igazságos” amerikai–iráni megállapodás lehetőségéről tárgyaltak, hangsúlyozva a párbeszéd fontosságát a regionális és globális béke érdekében.

Nukleáris vita, rakétaprogram, szankciók – a fő ütközőpontok

Az Egyesült Államok szeretné, ha a tárgyalások nemcsak az iráni nukleáris programra, hanem a ballisztikus rakétákra is kiterjednének, amiket Washington a Közel‑Kelet egyik legnagyobb arzenáljának tart. Teherán viszont ragaszkodik hozzá, hogy rakétakészlete nem képezi alku tárgyát.

Irán azt is követeli, hogy minden pénzügyi szankciót töröljenek el, és fenntarthassa nukleáris jogait, beleértve a dúsítást is. Maszúd Pezeskian iráni elnök szerint a tárgyalások során Teherán továbbra is kitart ezek mellett. Az iráni atomenergia‑hivatal vezetője, Mohammad Eslami hétfőn kijelentette: „A 60 százalékos dúsítású urán hígításának lehetősége attól függ, hogy cserébe minden szankciót feloldanak‑e vagy sem.”

Az amerikai alelnök, J.D. Vance egy Örményországban tett látogatáson azt mondta: „Úgy gondolom, Trump elnök fogja meghozni a végső döntést arról, hol húzzuk meg a vörös vonalakat a tárgyalásokban.”

Fokozódó katonai jelenlét a térségben

A Reuters műholdfelvételek elemzése szerint az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az amerikai katonai jelenlét a Közel‑Keleten. Katar al‑Udeid bázisán – az USA legnagyobb közel‑keleti támaszpontján – rakétákat helyeztek teherautókra, hogy szükség esetén gyorsabban mozgathassák őket.

A feszültség az olajpiacra is hatott: az árak kedden enyhén csökkentek, mivel a kereskedők továbbra is az amerikai–iráni viszony alakulására figyelnek.