Irán két legnagyobb acélipari vállalata kénytelen volt teljesen leállítani termelését az elmúlt napok amerikai és izraeli légicsapásai miatt, ami a vállalatok közlése szerint súlyos gazdasági következményekkel járhat az ország számára.

A délnyugat-iráni Khuzestan Acélgyár működéséért felelős vezetőhelyettes, Mehran Pakbin az iráni médiának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „az első becsléseink szerint ezeknek az egységeknek az újraindítása legalább hat hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet”, ami hosszabb távon is érezhető kiesést jelenthet a hazai iparban.

Egyre több a leállás

Emellett az ország középső részén működő Mobarakeh Acélgyár arról számolt be, hogy gyártósorai „a támadások nagy volumene miatt teljesen leálltak”, így jelenleg egyik létesítmény sem folytat termelést.

Az iráni külügyminiszter és izraeli sajtóforrások szerint a légicsapásokat múlt pénteken indította Izrael az Egyesült Államokkal összehangoltan, ugyanakkor a hivatalos amerikai és izraeli katonai szervek nem kommentálták részletesen az akciókat. A BBC megkereste az izraeli és az amerikai hadsereget, ám egyelőre nem érkezett érdemi válasz.

Irán a Világ Acél Szövetség adatai alapján a világ 10. legnagyobb acéltermelője, és bár a megtermelt acél jelentős részét belföldön használja fel az építőiparban és a feldolgozóiparban, számottevő exportot is bonyolít, ezért a termelés leállása komoly ellátási láncbeli fennakadásokat idézhet elő. Ennek ellenére az ország gazdasága már évek óta jelentős nyugati szankciók alatt áll, így a mostani kiesés tovább növelheti a pénzügyi és ipari nyomást.

Több milliárd dolláros kárt okozhatnak

Abbasz Aragcsi külügyminiszter közösségi oldalán azt írta, hogy „Izrael Irán két legnagyobb acélgyárát, egy erőművet és polgári nukleáris létesítményeket is célba vett más infrastruktúrák mellett. Izrael azt állítja, hogy az Egyesült Államokkal összehangoltan járt el.” Izraeli médiabeszámolók szerint egy biztonsági forrás úgy nyilatkozott, hogy a csapások több milliárd dolláros kárt okozhatnak az iráni gazdaságnak, és az érintett acélüzemek kapcsolatban állnak az Iszlám Forradalmi Gárdával.

A Forradalmi Gárda közölte, válaszul amerikai érdekeltségű acél- és alumíniumlétesítményeket vett célba az Öböl menti államokban, miközben az izraeli hadsereg újabb iráni rakétatámadásokról számolt be. Az Egyesült Arab Emírségek hadserege szerint 19 rakétát és 26 drónt fogtak el, amelyeket Irán indított. Az iráni állami média arról is beszámolt, hogy a Gárda Bahreinben egy Amazon felhőszolgáltató központot támadott meg.

Az elmúlt hetekben az amerikai és izraeli erők láthatóan egyre szélesebb célpontlistát alkalmaznak, miközben Donald Trump amerikai elnök és Pete Hegseth védelmi miniszter kijelentették, hogy az USA „visszaviszi Iránt a kőkorszakba”, ami még azok körében is aggodalmat keltett, akik egyébként támogatják az iszlám köztársaság elleni fellépést.

Egyre súlyosabbak a támadások

A csapások egészségügyi létesítményeket is érintettek, mivel az iráni egészségügyi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy március 23-án találat érte a teheráni Pasteur Intézetet, amit „a nemzetközi egészségbiztonság elleni közvetlen támadásnak” nevezett, és azt állította, hogy az akció sérti a Genfi Egyezményeket.

Kedden az iráni kormány közölte, hogy támadás érte az egyik legnagyobb gyógyszergyártót, a Tofigh Daru Research & Engineering Companyt, amely altató- és daganatellenes szereket állít elő. Az izraeli hadsereg elismerte a csapást, és azt állította, hogy a vállalat „vegyi anyagokat, köztük fentanilt adott át, amiket vegyi fegyverek kutatására és fejlesztésére használtak fel”.

Csütörtökön légicsapás érte a Teheránt Karadzs városával összekötő autópályahidat is, amelynek következtében az alborzi kormányzói hivatal biztonsági helyettese szerint két ember életét vesztette. Donald Trump a Truth Social felületén úgy fogalmazott, „Irán legnagyobb hídja összeomlik, és soha többé nem fogják használni”, majd hozzátette, „még sok minden következik. Ideje, hogy Irán megállapodást kössön, mielőtt túl késő lesz, és semmi sem marad abból, ami még nagy országgá válhatna.” Az izraeli hadsereg ugyanakkor azt közölte a BBC-vel, nem tud a karadzi csapásról.

A helyzet átláthatóságát tovább nehezíti, hogy Irán 34 napja gyakorlatilag internetblokád alatt áll, és a NetBlocks adatai szerint csütörtökön a nemzetközi kapcsolódás mindössze a normál szint egy százalékát érte el, ami jelentősen megnehezíti a független információellenőrzést.