Egymillió euróra büntették az IKEA-t az alkalmazottak utáni kémkedésért Franciaországban
Egy francia bíróság kedden 1 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t francia alkalmazottai után folytatott kémkedés miatt, miután a világ legnagyobb bútoráruházát bűnösnek találták abban, hogy szabálytalanul gyűjtött és tárolt adatokat alkalmazottairól.
A világszerte a legtöbb IKEA áruházat birtokló Ingka Group franciaországi leányvállalatát azzal vádolták, hogy több éven keresztül kémkedett dolgozói és egyes ügyfelei után.
A vállalatot, amely elismerte, hogy volt néhány helytelen gyakorlata, azzal vádolták, hogy megsértette az alkalmazottak magánéletét azzal, hogy átnézte a bankszámláik nyilvántartását, és néha kémeket is használt, hogy jelentéseket írjon a személyzetről.
A munkavállalók képviselői szerint az információkat egyes esetekben szakszervezeti vezetők ellen használták fel, vagy az IKEA előnyére fordították az ügyfelekkel folytatott vitákban, miután a cég átkutatta az emberek pénzügyeire vonatkozó adatokat, sőt még azt is, hogy milyen autót vezettek. Az is kiderült, hogy a vállalat fizetett a rendőrségi aktákhoz való hozzáférésért.
Az ügyészek 2 millió eurós bírságot szorgalmaztak, s bár a francia CGT szakszervezet és több kártérítést kérő magánszemély ügyvédjei szerint a végső összeg nem volt elég magas, végül üdvözölték az eredményt. A vállalat közölte, hogy felülvizsgálja a bírósági döntést, hogy kiderüljön, szükség van-e további intézkedésekre, miután lépéseket tett a megfigyelési taktikák felszámolására.
Az IKEA mintegy 10 ezer embert foglalkoztat Franciaországban, amely Németország és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb piaca, és új formátumokkal kísérletezik a térségben, többek között egy 2019-ben Párizsban nyitott áruházzal. Leginkább a városon kívüli hatalmas önkiszolgáló áruházairól ismert, de sok vásárló átállt az online vásárlásokra, különösen a világjárvány idején, amikor az irodabútorok, az ételtartó edények és a főzési termékek iránti kereslet jelentősen megnövekedett.
Az Ingka-csoport üzleti eredménye a 2020. augusztus végéig csökkenő tendenciát mutatott, amit a koronavírus okozta válság idején történt üzletbezárások is tovább rontottak, bár a vállalat ennek ellenére is fellendülést prognosztizált. A cég korábbi franciaországi vezérigazgatóját, Jean-Louis Baillot-t bűnösnek találták az ügyben, és két év felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá. A bírák 50 ezer euróra büntették személyes adatok tárolása miatt.
A vádak a 2009-2012 közötti időszakra vonatkoztak, bár az ügyészek szerint a kémkedési taktika a 2000-es évek elején kezdődött, a perben pedig összesen 15 személyt vádoltak meg. A vádlottak közül kettőt nem találtak bűnösnek az ellenük felhozott összes vádpontban, köztük egy rendőrtisztet, valamint Stefan Vanoverbeke-t, aki 2010 és 2015 között az IKEA franciaországi vezetője volt, és még mindig vezető beosztást tölt be a csoport kiskereskedelmi tevékenységében.
Másokat egyes vádak alól felmentettek, például a bizalmas információk szisztematikus nyilvánosságra hozásának vádja alól, de bűnösnek találtak más vádpontokban, köztük a személyes adatok jogellenes megszerzésében. A szankciók a volt humánerőforrás-menedzserre kiszabott 5000 eurós bírságtól kezdve több felfüggesztett börtönbüntetésig terjedtek.
Az IKEA több vezetőt elbocsátott és átalakította belső szabályzatát, miután a vádak 2012-ben napvilágot láttak. A svéd cég régóta tagadja, hogy széles körű kémkedési rendszert hozott volna létre, kedden pedig felmentették a személyes adatok szisztematikus megsértésének vádja alól – írja a Reuters.