A világ jelenleg a modern történelem legsúlyosabb energiabiztonsági fenyegetésével néz szembe – jelentette ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője a CNBC-nek adott interjújában, hangsúlyozva, a globális ellátási láncokban már most drámai zavarok érzékelhetők.

Birol a szingapúri CONVERGE LIVE rendezvényen virtuálisan kapcsolódott be a beszélgetésbe, ahol arról számolt be, naponta mintegy 13 millió hordónyi olaj tűnt el a piacról, miközben több létfontosságú nyersanyag szállítása is akadozik. Szavai szerint „a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetésével állunk szemben”, aminek hatásai már most érezhetők a világgazdaságban.

Az Irán körüli háborús helyzet

A szakember korábban arra figyelmeztetett, hogy az Irán körüli háborús helyzet és a Hormuzi-szoros tartós lezárása „a valaha tapasztalt legnagyobb energiaválsághoz” vezethet, ezért arra kérte a kormányokat, hogy erősítsék meg ellenálló képességüket és gyorsítsák fel az alternatív energiaforrásokra való átállást.

Véleménye szerint a jelenlegi krízis felgyorsíthatja az atomenergia térnyerését, miközben a megújuló források, különösen a nap- és szélenergia, szintén jelentős növekedés előtt állnak, emellett az elektromos autók iránti kereslet is élénkülhet. Arra is rámutatott, hogy bizonyos országokban a fosszilis energiahordozók alternatív formái visszatérhetnek, sőt „egyes nagy ázsiai országokban a szén újra erőre kaphat”.

Egy nagyon fontos útvonal van jelenleg zárva

A világ egyik legfontosabb tengeri olajszállítási útvonala, amelyen a háború előtt naponta átlagosan 20 millió hordó kőolaj és finomított termék haladt át, jelenleg kettős blokád alatt áll, mivel sem Irán, sem az Egyesült Államok nem engedélyezi a hajóforgalmat a szorosban.

Az IEA ezt a térséget a globális olajkereskedelem egyik legkritikusabb szűk keresztmetszetének tekinti, és arra figyelmeztet, hogy a lezárás lassíthatja a gazdasági növekedést, fokozhatja az inflációt, sőt energiaadagoláshoz is vezethet.

Európa helyzete még drámaibb lehet

Európa különösen nehéz helyzetbe kerülhet, mivel repülőgép-üzemanyagának mintegy 75 százaléka közel-keleti finomítókból érkezett, ám ez a forrás gyakorlatilag lenullázódott. Birol szerint „Európa most az Egyesült Államoktól és Nigériától próbál beszerezni készleteket, de ha nem sikerül további importhoz jutni, komoly nehézségekkel kell szembenéznünk”. Hozzátette, bízik a szoros mielőbbi megnyitásában és az export újraindításában, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy Európának a légi közlekedés visszafogásával is számolnia kell.

A 32 tagállamot tömörítő ügynökség márciusban 400 millió hordó olaj felszabadításáról döntött a stratégiai tartalékokból, hogy mérsékelje a piaci sokkot, ám Birol április elején jelezte, hogy egy esetleges második készletfelszabadítás csak átmeneti enyhülést hozhat. Mint fogalmazott, „ez csupán a fájdalom csillapítására szolgál, nem jelent gyógyírt”, majd hozzátette, hogy „a megoldás a Hormuzi-szoros megnyitása, a tartalékok felszabadítása csak időnyerés”.