Horvátországban is meglepően nagy vitát okozott a svéd és finn NATO-tagság
Zoran Milanovic horvát elnök és kormánya között komoly vita alakult ki Svédország és Finnország NATO-tagságát illetően.
Zoran Milanovic horvát elnök a Vihar fedõnevû, 1995-ben végrehajtott horvát offenzíva 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen a horvátországi Kninben 2020. augusztus 5-én. A hadmûveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadároktól a knini Szerb Krajina nagy részét és a székhelyét, Knint, ezzel pedig lehetõvé vált a horvát honvédõ háború lezárása.
MTI/EPA/Miroslav Lelas
Milanovic ugyanis akár meg is vétózhatja a svéd-finn tagságot, ráadásul nem is a NATO-val összefüggő ok miatt, hanem mert nem tettek semmit a Bosznia-Hercegovinai választási törvény módosítása érdekében.
Mint ismeretes, Bosznia-Hercegovina egy föderális állam, ahol az államot alkotó szerbeknek, horvátoknak és bosnyákoknak is van képviseletük, területi felosztás alapján. A horvát részen azonban meglehetősen nagy számban élnek bosnyákok, domináns népcsoport a térségben.
A horvát elnök attól fél, hogy amennyiben nem reformálják meg a boszniai választási törvényt, akkor a horvátok képviselőjét a bosnyákok szavazata döntheti el, így a helyi horvát közösség gyakorlati képviselet nélkül maradna.
Horvátország azt javasolta, hogy ne területi, hanem etnikai alapon legyen a képviselet, tehát a horvát közösség biztosan tudjon küldeni képviselőt a szövetségi vezetésbe. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is próbáltak nyomást helyezni Szarajevóra, ez azonban nem jött össze, a bosnyákok ezt visszautasították polgárháborús félelmekre hivatkozva.
Zoran Milanovic elnöknek pedig ez a sérelme, hogy nem tett eleget az európai közösség, így Svédország és Finnország sem a boszniai horvátok érdekében, így előbb egy határozatot szeretne látni erről a választási reformról.
Miközben Milanovic vétóval fenyeget, Gordan Jandrokovic, a parlament házelnöke kijelentette, hogy egy ilyen lépés az elnök részéről nagyon súlyos károkat okozna az ország nemzetközi helyzetére és hírnevére nézve – idézte az Anadolou hírügynökség.
Denis Avdagic külpolitikai szakértő pedig a horvát közrádióban hívta fel a figyelmét Andrej Petkovic kormányfőnek, hogy a többségi hatalom birtokosaként le tudják mondatni az elnököt, ha tényleg él a vétójával.
Avdagic szerint már a vétóra utaló nyilatkozat is elegendő lenne ahhoz, hogy Milanovicot lemondassák, de ugyanakkor kijelentette, nagyon reméli, hogy a kormány és az elnök között konszenzus lesz, mert ez Horvátország nemzeti érdeke.
