Horváth Gréta egyre jobban érzékeli az élet elmúlását
Egyre inkább látja, érzi ezt, miközben arról beszél, hogy milyen sokat változott, nemcsak külsőben, hanem odabent is.
Fotó: Instagram/Horváth GrétaHorváth Gréta olyan formába hozta magát, hogy arra nehéz szavakat találni. Nem kevés férfi bókok lenni, és ami ennél is nagyobb dicséret, rengeteg nő ismeri el a szépségét, Nyilván azok sincsenek kevesen, akik támadják, de már ehhez hozzászokott az évek alatt.
Most arról is beszélt, hogy egyre inkább érzi, látja az élet elmúlását, az idő gyorsaságát, miközben elképesztően sokat változott. Azt mondja, mindig is ilyen volt, mint amilyen most, de hagyja magának az életet olyannak megélni és úgy élni, ahogyan neki a legjobb.
„Szerintem ahogy telik az idő, és látom, érzékelem az élet elmúlását, az idő gyorsaságát, elképesztően sokat változtam. Igazából mindig is ilyen voltam, amilyen most vagyok, de hagyom magamnak az életet olyannak megélni és úgy élni, ahogy nekem a legjobb. Ha őszinte akarok lenni, akkor már megengedem magamnak ezt a minőséget. Szerencsére kaptam egy embert magam mellé, a páromat, aki sok szeretetet és törődést, elfogadást, értéket hozott az életembe. A bátorságom adta vissza, és értette meg velem azt, ami számomra a legnehezebb.”
Már nem mond nemet a kalandokra, bátran vág neki ezeknek a kihívásoknak, melyek által többé válik. Megbecsüli azt, ahol tart, amilyen életet teremtett magának, és ez a jövőben még inkább így lesz. „Igent mondok a kalandra. Ez a nap is ennek a tükörképe, hogy mennyire önfeledt tudtam lenni. Testvéremmel tölteni egy ilyen napot, ahol felnőttünk a legnagyobb luxus számomra. Luxus a szeretteim figyelme, a gondoskodása és a támogatása. Luxus a kedvenc ételed amit mamád főz. Luxus édesanyád hívása, hogy aggódva telefonál „leértetek mamához?”. Luxus apukád üzenete, hogy „merre jártatok ma gyerekek?”.
NE HAGYD KI
Csatlakozz a Liner.hu szerkesztői csapatához!
Azt mondja, nem tökéletes család, de mindig igyekeztek rendezni a vitákat, és ami fix pont, az az összetartás, és az, hogy ragaszkodnak egymáshoz. „Nem vagyunk tökéletes család, de mindig igyekeztünk rendezni a konfliktusokat. Összetartunk és ragaszkodunk egymáshoz. Van, hogy idegesít a másik szuszogása is. Mindig minden elsimul, ha teszel bele energiát és akarod szívből, hogy működjön egy közösség. A hangos nevetés, a rántott hús a libás tányérból, a friss kávé a pingvines bögréből. Mi lehet ennél jobb és kedvesebb? Sok ilyen napot nekünk Öcsi.”
