Horgászok, figyelem: szigorú új szabályok láttak napvilágot
Változik az elvihető mennyiség, illetve méretkorlátozásokat is bevezettek.
Fotó: Unsplash
A Mohosz honlapján korábban megjelent a 2025-ös Országos Horgászrend. A szabályozás január 1-től érvényes a Mohosz szervezeti rendszerébe tartozó összes horgászati célú halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek szabályozásával együtt. Közlésük szerint összehangolták a Duna és a Tisza halgazdálkodásra jogosultjainak előírásait a halelvitelre vonatkozóan, ezáltal több halfaj esetében közös alsó és felső méretkorlátozás került meghatározásra, valamint a kifogható (elvihető) mennyiségek tekintetében is változás lépett életbe.
A Duna esetében:
- a pontynál a kifogható legkisebb méretet 35 cm-ben, a felső méretkorlátot 70 cm-ben vagy maximum 10 kg-ban,
- a süllő és a csuka esetében a kifogható legkisebb méretet egyaránt 40 cm-ben, a felső méretkorlátot pedig egyaránt 75 cm-ben állapították meg.
- A kősüllőnél az elvihető legkisebb méret 30 cm-ben lett meghatározva,
- míg a dévérkeszeg fogását érintően április 15. és május 31. között egységesen egy 40 cm-es felső méretkorlát került bevezetésre.
- Az amurt illetően pedig kizárólag az 50 cm és a 80 cm közé eső egyedek elvitele kerül engedélyezésre.
A hasznosítók megegyeztek abban is, hogy a Duna teljes magyarországi szakaszán a harcsa védelme érdekében december 1-től február utolsó napjáig ennek a fajnak egyedeit tilos kifogni, azaz hazavinni. A kifogható halmennyiségekkel kapcsolatban meghozott közös szabályok értelmében a darabszám-korlátozással érintett halfajokból (ideértve az amurt is) évente összesen maximum 70 db-ot, de összesen maximum 150 kg-ot, míg ugyanezen fajokból naponta 4 db-ot (amelyből maximum 2 db lehet egy fajhoz tartozó) lehet elvinni. A darabszám-korlátozással nem érintett egyéb halfajokból évente összesen maximum 100 kg, valamint napi 7 kg megtartása engedélyezett.
A Tiszán és a Tisza-tavon:
- a ponty legkisebb kifogható méretét 35 cm-ben, felső méretkorlátját 70 cm-ben állapították meg.
- A süllő és a csuka esetében a legkisebb kifogható méret, valamint a felső méretkorlát azonos mértékben, 40, illetve 70 cm-ben került meghatározásra.
- Az amur esetében a faj kifogását érintően mérethatárok nem kerültek bevezetésre, azonban egyöntetű döntés született arról, hogy az amurra minden Tisza szakaszon a darabszám-korlátozással szabályozott fajokra érvényes elviteli mennyiségek vonatkozzanak.
- Míg a vermelő harcsák védelme érdekében december 1-jétől február végéig a fajra teljes elviteli tilalom vonatkozik.
A halelviteli szabályok egységesítése nyomán a darabszám-korlátozott fajok évi kifogható mennyisége maximum 150 kg-ban és napi maximum 5 db-ban (amelyből maximum 3 db lehet egy fajhoz tartozó) lett meghatározva, a darabszám-korlátozással nem érintett egyéb halfajok esetében pedig évi maximum 100 kg és napi 10 kg elvihető mennyiséget kell betartani a horgászoknak. A régió új kiemelt fejlesztési térségnek számít, ezért a továbbiakban megkülönböztetett figyelmet kap a horgászturizmus, a horgászok támogatása, benne a telepítések oldaláról is – szemlézte a szabályozást az Infostart.
Megjegyzik: az akár 3 évre befagyasztott, változatlan Tisza-tavi területi jegyárak ellenére naponta, illetve az éves engedélyezett darabszámra nézve jellemzően több halat lehet elvinni és emellett több esetben enyhültek a méretkorlátozások is. További újdonság a Tisza-tavon a compó újra fogható tétele (napi 1 db hal), továbbá az egyes horgászati módszerekre irányuló területi tilalmak megszüntetése. A teljes 2025-ös horgászrend egyébként ezen a linken keresztül érhető el.
Korábban arról is beszámoltunk, miszerint december elején akkora busát fogtak a ceglédi horgásztónál, hogy még a hálóban is kárt tett. A nem mindennapi fogásról ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesebben, ezáltal egyebek mellett fény derült rá, hogy a termetes hal több mint húsz percig küzdött, mielőtt sikerült partra emelni, a pontos méréshez és dokumentáláshoz pedig egy arra járó házaspár segítségét vette igénybe a horgász.
