A Hollandiában élő, bevándorló hátterű embereket gyakran éri megkülönböztetés, így kevésbé bíznak a holland politikai rendszerben és intézményekben – írta az NlTimes hírportál kedden, a holland szociális és kulturális tervezési ügynökség (SCP) friss felmérésére hivatkozva.

Az SCP mintegy 3000 török, marokkói, suriname-i és karibi-hátterű hollandot vont be a kutatásba. A megkérdezettek több mint fele azt mondta, hogy Hollandia nem befogadó a másfajta gyökerekkel rendelkező lakosokkal szemben. „Egy nagyon tudatos csoportról van szó, akik azt érzik, hogy ők ugyan ennek az országnak az állampolgárai, de megkülönböztetik őket” – mondta sajtónak az SCP egyik munkatársa. 

A felmérés azt is megállapította, hogy a második generációs bevándorlók képzettebbek, mint szüleik, és sokkal jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, ugyanakkor több kirekesztést és diszkriminációt is tapasztalnak. A kutatás szerint ez a jelenség az „integrációs paradoxon”: a jobb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők érzik magukat leggyakrabban kirekesztve. 

Az SCP szerint annak érdekében, hogy a holland társadalom befogadóvá váljon, a kormány integrációs politikájának nemcsak a bevándorlók társadalmi-gazdasági helyzetének javítására kell összpontosítania, hanem elválaszthatatlanul össze kell kapcsolódnia a diszkriminációellenes intézkedésekkel. „Csak ilyen politikával biztosíthatjuk, hogy mindenki egyenlő esélyekkel rendelkezzen, és a társadalom részének érezhesse magát” – olvasható az ügynökség ajánlásaiban.

(MTI)