Hogyan változott meg a járvány menete a korábbi epicentrumban? – Elemzés
A koronavírus-járvány Spanyolországban kifejezetten súlyos fejtöréseket okozott a tavaszi hónapokban, sokáig globális viszonylatban is az egyik legfertőzöttebb epicentrumnak számított, azonban ez a helyzet megváltozott.
A koronavírus-járvány Spanyolországban kifejezetten súlyos fejtöréseket okozott a tavaszi hónapokban, sokáig globális viszonylatban is az egyik legfertőzöttebb epicentrumnak számított, azonban ez a helyzet megváltozott.
Ha egy szakértő elé terjesztenénk a spanyol koronavírus-adatokat, szemöldöküket felhúzva elemeznék a trendeket. Ehhez mindössze két szakaszra kellene bontani az adatokat: az első szakasz a kezdetektől a vesztegzár végéig, június 21-ig tartana; a másik csoport pedig június 21-től napjainkig. Az sem biztos, hogy a szakértők ugyanazt a kórokozót gyanítanák a fertőzések mögött.
A fertőzöttek életkora, a legsúlyosabban fertőzött régió, valamint a halálozási ráta jelentősen eltérő a két szakasz között. A koronavírus viselkedésének megváltozása elsősorban annak köszönhető, hogy megkezdték időben azonosítani és elszigetelni az eseteket, habár az elmúlt időkben tapasztalt esetszám-emelkedés megváltoztathatja eme trendet.
Halálozási ráta
Amióta az „új norma” uralkodik a szigorú koronavírus-vesztegzár óta, a vírus halálozási rátája jelentősen megváltozott Spanyolországban. Június 21-én a PCR-tesztek által megerősített 100 fertőzöttre levetített halálozási ráta még 9.07-nél járt, szűk két hónappal később ez az arány 96 százalékkal, 0.31-re esett vissza.
Mivel a szakértők nem azonosítottak mutálódott vírustörzset, ami megmagyarázhatná a jelenséget, ezért más tényezők állnak a zuhanás mögött. Az egyik mindenképpen az, hogy sokkal több esetet azonosítanak, amely törvényszerűen javít a halálozási rátán, főleg ha még időben érzékelik és kezdik kezelni az adott fertőzöttet.
Ne hagyd ki:
A második, hogy az érzékelt fertőzötteken belül sokkal alacsonyabb azok aránya, amelyek már súlyos tüneteket produkálnak, feltehetően azért, mert az megbetegedések körében jelentősen zuhant az átlagéletkor, valamint szintén az a tény, hogy sokkal hamarabb kiszűrik a fertőzéseket.
Van egy harmadik tényező is, melynek talán mind közül a legnagyobb a jelentősége: nincs túlterhelve az ellátórendszer, így mindenki a lehető legjobb egészségügyi ellátáshoz tud hozzáférni, így annak hiánya miatt nem eshet meg az a tragédia, hogy valaki életét veszti. Sokan azt feltételezik, a madridi szociális otthonokban bekövetkezett katasztrófa is ehhez köthető még a tavaszi hónapokból.
A halálozási ráta ezen felül régiónként is jelentősen eltérő volt: a Kanári-szigeteken például június 21-ig 6.71%-os volt a halálozási ráta, Extremadurában pedig 17.27%, viszont az új norma óta ezek az arányok jelentősen visszaestek, a legtöbb helyen már 1% alá. Nagy különbség, hogy az elmúlt időkben nem történt az idősotthonokban járványkitörés.
Régiók
Június 21 óta egyedül Aragóniában következett be, hogy a 100 000 főre levetítette fertőzési ráta megemelkedett. Ha ezt a dátumot, valamint az egészségügyi minisztérium adatait vesszük alapul, akkor gyakorlatilag két különböző járványtérképet rajzolhatunk fel Spanyolország kapcsán.
Ne hagyd ki:
Június 21-ig a 100 000 lakosra levetített fertőzési ráta átlagosan 524 fő volt. La Rioja régió volt a legsúlyosabb 1285 fővel, amelyet Madrid (1069), Castilla y León (959), Navarre (859), Katalónia (790), Castilla-La Mancha (749), Aragónia (450) követte, a legenyhébb helyzet pedig Andalúziában (153), Melillában (143), a Kanári-szigeteken (112) és Murciában (110) volt.
Június 21 óta már az országos átlag is 194 főre esett vissza, és egyedül Aragóniában növekedett szám, mondjuk ott számottevően, több mint kétszeresére, 450-ről 1055-re. A második Katalónia (394), amelyet Navarre (369), Baszkföld (285) követett, a legenyhébb helyzet Galíciában (53) és a Kanári-szigeteken (37) volt.
Kor
Az „új norma” korszakában egy nagyon fontos átalakulás volt a tendenciákban, méghozzá az, hogy sokkal több fiatal fertőződik meg. A III Károly Intézet adatai szerint jelentős visszaesés tapasztalható a pozitív koronavírus-tesztet produkálók átlagéletkorában. Áprilisban az átlagéletkor még 50-59 között volt, mely augusztus 6-ra 30-39 közöttire esett vissza. Salvador Illa egészségügyi miniszter elmondása szerint 40 az átlagéletkora az új fertőzötteknek, míg a járvány tetőpontján 60-ról beszéltek.
Kórházba kerültek aránya
Június 21 óta amellett, hogy kevésbé súlyos eseteket azonosítanak, a kórházba kerül fertőzöttek arányában is jelentős visszaesés tapasztalható. Június 21-ig bezáródóan átlagosan a fertőzöttek fele került kórházba. Ez nyilván nagyon magas szám, de emögött az áll, hogy a pandémia legsúlyosabb tetőpontján jóformán mindenki egyenesen a sürgősségi osztályra került.
A legújabb adatok szerint viszont az esetek mindössze 4.5 százaléka szorul kórházi ellátásra, melynek főként a fentebb már kifejtett okok állnak a hátterében: időben érzékelik az eseteket, kevesebb a súlyos megbetegedés, alacsonyabb az átlagéletkor, valamint rengeteg tünetmentes fertőzöttet azonosítanak.
Ne hagyd ki:
