Nem túl olcsó hobbi a legózás, mégis sokat költenek rá a magyarok
Évente több mint százezer forintot is elkölthet egy átlagos legóvásárló Magyarországon.
Az Etele Plaza KocKaland kiállításához kapcsolódó, több mint 500 fő megkérdezésével végzett felmérése alapján fény derült rá, hogy a vásárlók többsége évente néhány alkalommal tér haza legószettel (38,5%), ehhez képest tizedük vesz havonta, 18%-uk pedig még ritkábban vagy sosem vásárol a dán kockajátékból. Népszerűség tekintetében a kifejezetten gyermekeknek készülő szettek a legsikeresebbek (31,4%), ám sokan spontán vásárolnak, vagyis ami épp megtetszik nekik a boltban. A Technic, City, valamint a sorozatokhoz és filmekhez kötődő készletek azonos népszerűséggel futnak, míg a felnőtteknek és gyűjtőknek gyártottak a vásárlók 9%-át tudták megcélozni.
Arra a kérdésre, kinek vesznek legót, az a válasz érkezett: a megkérdezettek több mint fele a gyermekeinek, közel egyharmada saját célra, a párjának 7,9%, míg barátai vagy rokonai gyermekének 6,3% vásárol legót. Túlnyomó többségük (85%) szerint azért hasznos a dán gyártó terméke, mert fejlesztik a különböző készségeket, köztük a finommotoros mozgást, a térlátást és a logikai gondolkodást. Emellett 61,5% szerint javítja a képzelőerőt és a kreativitást is, de a válaszadók közel fele szerint a játékkal való időtöltés és a közösségi élmény jelentősége sem elhanyagolható. A többség gyermekével szokott legózni, de 11-11% a párjával vagy egyedül műveli ezt a hobbit – részletezik.
A válaszadók 43,2%-a egy-két óránál többet nem tölt el vele, de negyedük már 2–3 órát is rászán a napjából legózásra. Egytizedük akár öt órát is elbíbelődik egy-egy szett kirakásával, az igazi függők pedig fél napig is játszanak, sőt egy napot is képesek ezzel eltölteni. A felmérést kitöltők 46%-a már járt valamilyen, a játékkal összefüggésben lévő rendezvényen, míg bő felük még nem volt, de tervezi részvételét – derül ki a felmérés eredményeiből. Az Index a Piac és Profitra hivatkozva azt írja, a dán játékgyártó egyaránt két számjegyű növekedést ért el árbevétel és nyereség szempontjából is. Előbbinél 13%-os volt az emelkedés, mely 31 milliárd dán koronát jelentett.
Az értékesítések pedig 14%-kal növekedtek a Legónál – jegyzik meg. Mindemellett korábban arról is beszámoltunk, hogy továbbra is óvatosan költenek a magyarok, a Temu viszont nálunk is tarol. A fogyasztás növelése helyett inkább a megtakarítások visszaépítésére fókuszálnak sokan, mellette egyre nagyobb szerepet kap a külföldi online kereskedelem, míg mások számára a lakásvásárlás a cél. De az adatok azt is mutatják, hogy rendesen ráfüggtek a magyarok a bankkártya használatára, kiderült ugyanis, hogy már a kisebb összegeket is ezen a módon fizetik. Ez egyúttal az egyre alacsonyabb mértékű készpénzhasználat jele is.