A javaslatot 331 képviselő támogatta, ellenszavazat nélkül, mindkét olvasatban. Az elfogadott törvényt azonnal aláírta Ruszlan Sztefancsuk házelnök, azonban életbe lépéséhez még Volodimir Zelenszkij elnök aláírása szükséges. A szavazás nemcsak jogilag, hanem politikailag is jelentőségteljes: ez volt az első élőben közvetített parlamenti voksolás azóta, hogy 2022-ben Oroszország megindította Ukrajna elleni teljes körű invázióját.

A döntést feszült légkör, tüntetések és nemzetközi nyomásgyakorlás előzte meg, miután a július 22-én elfogadott korábbi törvénymódosítás gyakorlatilag megszüntette az említett szervek autonómiáját. A The Kyiv Independent tudósítása szerint az előző, rendkívül vitatott törvényt a kormányzó Nép Szolgája párt képviselői nyomták át, és maga Zelenszkij is aláírta. A változások értelmében a legfőbb ügyész széles körű befolyást kapott volna a NABU és SAPO ügyei felett, beleértve az utasításadás és ügyek áthelyezésének jogát.

A döntés komoly belpolitikai és nemzetközi felháborodást váltott ki, többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is figyelmeztette Kijevet, hogy az antikorrupciós infrastruktúra meggyengítése veszélyezteti az uniós csatlakozás lehetőségét.

A közvélemény nyomása sem maradhatott el

A közvélemény nyomása sem maradt el: napokon át tartó demonstrációk zajlottak Kijevben és más városokban, különösen a Mariinszkij-palota és a parlament épülete előtt. A civil társadalom erőteljes reakciójának köszönhetően Zelenszkij már két nappal a törvény elfogadása után egy új, helyreállító javaslattal állt elő, amelyet az Ukrajnai Korrupcióellenes Akcióközpont (AntAC) is támogatott. Az AntAC közleménye szerint a törvény „helyreállítja azokat az elveket, amelyeket a parlament korábban lerombolt”.

A parlamenti szavazást megelőzően több képviselő is nyilvánosan felszólalt a reform mellett és ellen. Dmytro Kosztyuk, a Nép Szolgája párt korábbi tagja kijelentette, hogy párttársai nyomás alatt szavaztak a július 22-i törvényre, és ennek hatására elhagyja a frakciót. Mint fogalmazott: „Sok kérdés merül fel a NABU és SAPO működésével kapcsolatban, de a korrupcióellenes infrastruktúra megteremtése volt az Euromajdan forradalom egyik legfontosabb eredménye.”

Jaroszlav Jurcsisin, az ellenzéki Holosz párt képviselője szintén megszólalt a szavazást követően, hangsúlyozva, hogy „ez csak az első lépés a kormány iránti közbizalom helyreállításához. A demokráciákban a bizalmat választásokkal szokás visszaszerezni, de a hadiállapot miatt ezek jelenleg nem lehetségesek.” Jurcsisin szerint a társadalmi bizalom csak akkor állítható helyre, ha a kormány „eljuttatja a legsúlyosabb korrupciós ügyeket a bíróságokra, és megszünteti a nyomást a médiára és civil aktivistákra – például Vitalij Sabunin esetében.”

Ukrajna egyik legismertebb korrupcióellenes aktivistája

Sabunin, Ukrajna egyik legismertebb korrupcióellenes aktivistája jelenleg csalás és katonai szolgálat alóli kibúvás miatt áll vád alatt, amit csapata politikai indíttatásúnak tart. Jurcsisin szerint „nem lehet valódi egység a társadalom és a kormány között, ha az utóbbi zárt ajtók mögött köt alkukat ahelyett, hogy a közérdeket képviselné.”

A korábbi törvény miatti felháborodást súlyosbította, hogy a gazdasági bűnözés elleni hivatal élére még mindig nem nevezték ki Olekszandr Civinszkijt, annak ellenére, hogy az IMF és az EU is ezt sürgette. A kormány korábban azzal utasította el a jelölését, hogy édesapja orosz állampolgársága biztonsági kockázatot jelent, noha ez az információ régóta ismert volt.

Az ukrán kormány számára kulcsfontosságú az uniós és nemzetközi partnerek bizalmának fenntartása, különösen a háborús körülmények között. Az Európai Unió és tagállamai 2022 óta mintegy 180 milliárd dollárnyi gazdasági, katonai és humanitárius támogatást biztosítottak Ukrajnának, így minden, a demokratikus és jogállami elvek megerősítését célzó lépés komoly nemzetközi következményekkel járhat.