A kutatás több korábbi tanulmány eredményeit összegezte, és megerősítette, hogy a vírusos megbetegedések nemcsak légúti tüneteket okoznak, hanem komoly szív- és érrendszeri következményekkel is járhatnak. „Ez megerősíti azt az általános elképzelést, amiről az elmúlt években beszélünk – hogy a fertőzések általában nem ártalmatlanok” – mondta Dr. Ziyad Al-Aly, a Washingtoni Egyetem klinikai epidemiológusa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

„Lehet, hogy légúti vírusként indul, de ez csak a jéghegy csúcsa, és tovagyűrűző hatásai vannak több szervrendszerre, különösen a szív- és érrendszerre.” A tanulmány vezető szerzője, Dr. Kosuke Kawai, a UCLA orvostudományi adjunktusa szerint a cél az volt, hogy dokumentálják a vírusfertőzések és a szívbetegségek közötti kapcsolatot, különös tekintettel a Covid–19 hosszú távú hatásaira.

A kutatás szerint a szívroham kockázata a Covid-fertőzés utáni hetekben háromszorosára, míg az influenza után négyszeresére nő. A stroke kockázata az influenzát követő hónapban ötszörösére emelkedik. Dr. Daniel Musher, a Baylor Orvostudományi Egyetem professzora szerint a vírusok többféleképpen okozhatnak szívproblémákat.

Minden a krónikus gyulladásra vezethető vissza

Az akut fertőzések – például bakteriális eredetűek – lázat és szapora szívverést okoznak, ami megterheli a szívet. „Előfordulhat, hogy a szívizom nem kap elegendő oxigént, hogy kielégítse a megnövekedett igényeket, és ez szívrohamhoz vezethet” – mondta Musher.

Hosszú távon azonban „minden a krónikus gyulladásra vezethető vissza” – tette hozzá. A Covid–19 kutatásának köszönhetően ma már tudjuk, hogy a vírus közvetlenül károsítja az erek belső falát (endotélium), ami helyi gyulladást és vérrögképződést okozhat. Ezek a rögök elzárhatják a szív vagy az agy vérellátását, ami szívinfarktushoz vagy szélütéshez vezethet. Ha a tüdőbe jutnak, tüdőembóliát okozhatnak.

Mint arra a New York Times is kitér, anulmány szerint nemcsak a légúti vírusok, hanem a krónikus fertőzések – például a hepatitis C, a HIV vagy az övsömört okozó varicella zoster – is növelik a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Bár a légúti syncytial vírus, a humán papillomavírus, a dengue és a chikungunya esetében az összefüggés kevésbé bizonyított, az irány hasonló.

„Minden út Rómába vezet” – fogalmazott Dr. Al-Aly, utalva arra, hogy a különböző vírusok hasonló mechanizmusokon keresztül okozhatnak szív- és érrendszeri károsodást. A szakértők szerint a legjobb védekezés a megelőzés: az influenza, a Covid–19 és az övsömör ellen már elérhetők vakcinák, amelyek nemcsak a fertőzést, hanem a súlyos szövődményeket is csökkenthetik. „Ha már megtörtént a fertőzés, azt nem lehet visszafordítani. Figyeljünk a többi módosítható kockázati tényezőre, hogy csökkenthessük a szív- és érrendszeri betegségek összkockázatát.”