Gyurcsány Ferencnél betelt a pohár, szennylapnak nevezte a 444-et
Gyurcsány Ferenc nem kímélte a 444-et, miután a lap igencsak keményen fogalmazott vele szemben.
Fotó: Facebook/Gyurcsány FerencGyurcsány Ferenc a súlyos választási vereség ellenére sem mondott le, ami sokakat nem lepett meg. Később a nehéz döntéseiről kezdett el beszélni, és sokat nem kellett várnunk az újabb posztjára, amiben a 444.hu-t szedte darabokra, akiket immáron ellenfélnek tart, és súlyos kritikával illeti a lapot.
„A vérhányás és a sajtószabadság – avagy hogyan lett a 444.hu az ellenfelünk. A szólásszabadság szent és sérthetetlen. Ebben nincs vita. A vita ott kezdődik, amikor több alkotmányos jog, követelmény összeütközik, ilyen például a szólás szabadsága és az emberi méltóság, vagy éppenséggel nemzet biztonságának védelme. Régi vita ez, ismerjük.” – kezdte az újabb hosszabb bejegyzését.
Hangsúlyozta, ha valaki a szólás szabadságával élve sérti meg az ember méltóságát, miközben sértő dolgokat állít, az egyenesen büntetendő cselekmény. „A sajtó szabadsága a szólásszabadság speciális változata, amelyben a szólás szabadságát biztosító különlegesen fontos intézményt is védjük, azaz a sajtót. Ez is világos. Ha valaki a szólás szabadságával élve sérti más ember méltóságát, becsületét, ha igaztalan, súlyosan sértő dolgot állít, mindezt nagy nyilvánosság előtt teszi, az büntetendő cselekmény.”
Csatlakozz a Liner.hu szerkesztői csapatához!
Gyurcsány Ferenc elismeri a sajtó munkáját, állja a kritikákat, de nála is van egy határ, és úgy tűnik, a 444.hu felkerült a listájára, ráadásul annak első helyére. Elfogadhatatlannak tartja azt, amit a lap tesz vele szemben, és mindezt nem akarja annyiban hagyni. „A sajtó a közélet szent teheneinek egyike, legalábbis az szeretne lenni. A sajtó munkáját, hozzáértését, tisztességét érő kritikát előszeretettel fogja fel úgy, mintha a kritikus a sajtó szabadságát támadná. Hasonló logikával, az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozva utasítják el a nyilvános kritikát a bíróságok, az ügyészség vezetői, képviselői, és könnyen az istentelen egyházellenesség vádjával találja magát szembe az, aki kritizálni meri valamelyik egyház működését. Ezek a reakciók súlyosan tévesek, elfogadhatatlanok.”
Gyurcsánynál betelt a pohár
Szerinte a véleménynyilvánítás elsődleges célja az, hogy a lapnál dolgozók tájékoztassák az olvasókat, adott esetben a hallgatókat és nézőket, ha rádióról és televízióról van szó. Maga véleményközlés pedig nem több, mint egy álláspont ismertetése. „A sajtóra, mint minden másra igaz, hogy szabadsága egyidejűleg pozitív (azaz megilleti a szabadság) és negatív (azaz a szabadsága nem sértheti senki jogait). Ezt mintha nem értenék sokan. A sajtó szabadon tájékoztathat, szabadon nyilváníthat véleményt. A véleménynyilvánítás elsődleges célja, hogy az újságíró tájékoztassa olvasóit, hallgatót, nézőit a saját vagy a szerkesztőségének álláspontjáról.”
„A véleményközlés célja tehát nem több, mint valamely álláspont megosztása. A véleménynyilvánítás lehetséges és legitim másodlagos célja a befolyásolás. A környezet, a befogadó véleményének, ítéletének megerősítése vagy megváltoztatása.”
Feltette a kérdést, vajon meddig legális mindez, a törvényes befolyásolás. Ugyanakkor azt is mondja, nincs egyértelmű határa a legitimitásnak, ami időről időre problémát, gondokat szül a sajtóban. „Meddig legális, azaz törvényes a befolyásolás? Addig, amíg nem ütközik valamilyen jogszabályba. És meddig legitim, azaz meddig egyeztethető össze a sajtót megillető, illetve tőle elvárt jóhiszemű szereppel? Ez már nehezebb kérdés, mert nincs egyértelmű határ a tekintetben, hogy ki mit tart legitimnek.”
El akarják tüntetni a DK-t
„Van pár kapaszkodó, ami segíthet annak eldöntésében, hogy mennyiben tekintjük legitimnek valamely sajtótermék tevékenységét. Az egyik, hogy betartja-e a magyar, egészen pontosan makói származású amerikai Joseph Pulitzertől származó elvet, miszerint „a hír szent, a vélemény szabad”, azaz nem keveredik össze a tényszerűen megírt hír az újságíró véleményével. A másik, hogy különbséget teszünk aközött, hogy a lap értékelkötelezett vagy politikai elkötelezett. Minden lap értékelkötelezett, mert az élet, különösen annak értelmezése elkerülhetetlenül értéktelített, ugyanakkor nem minden lap politikai elkötelezett.”
Arra a megállapításra jutott, hogy a sajtóban közzétett vélemény vitatása valójában nem érinti a sajtó szabadságát, és amikor asajtó politikai kérdésben nyilvánít véleményt, akkor valójában politizál. „A tényszerű hír nem, a vélemény viszont természetesen vita tárgya. Ez természetes. Tehát a sajtóban közzétett vélemény vitatása nem érinti a sajtó szabadságát. Amikor a sajtó politikai kérdésben nyilvánít véleményt, akkor politizál, ezzel politikai szerepet vállal, azaz az adott ügyben politikai szereplő. Ez a közéleti sajtó természetes szerepének része.” – írta a Facebook oldalán.
„A sajtó túllép működésének okszerűen velejáró szerepén, ha a közvélemény befolyásolása nem egyszerűen sajtó állásfoglalásának természetes következménye, hanem kifejezetten azt célozza, hogy az egyik politikai szereplőnek közvetlen kárt okozzon. Ez esetben a sajtó a politika harci terepére lép, harcot kezdeményez, önszántából harcba bocsátkozik.”
Nem érzi magát paprikajancsinak
Természetesen Gyurcsány is értesült a 444 véleménycikkéről, amiben kemény szavakkal illették, és ez megint csak az a határ, ami nála nem fér bele. Sok matek nem kellett ahhoz, hogy lássa, a 444 hol áll vele szemben, akiknek nem mostanában fog interjút adni. „A sajtónak joga van ezt a szerepet választani. A 444.hu véleménycikket tett közzé a napokban „A paprikajancsi visszatér 3 – Feri nem megy a kutyák közé” címmel. Ebből idézek: „Gyurcsány Balegyenes El Qro Fleto Fletonovics Ferenc, az Őszödi Böszme visszatért teljes fegyverzetében, keménykalapban, fehérre sminkelve, piros orral!
»Nem vagyok én egy paprikajancsi!« – mondta 9 éve a legnagyobb élő magyar paprikajancsi, a saját magát is rendszeresen összegyurcsányozó Gyurcsány Ferenc. Hát a lósz*rt, papa!”
„Mostanra végleg feleslegessé vált ez az álszerénység, miután a DK elnöke (aki – ma már felfoghatatlan, de – valaha Magyarország miniszterelnöke volt), akkora interjút adott a Mészáros Lőrinc-féle Index és a Németh Sándor-féle ATV közös műsorában Rónai Egonnak, hogy menten be*artam volna, ha be nem fo*ok (politikai értelemben).”
Felveszi a kesztyűt a 444-gyel
„A cikk véleménycikként jelent meg, anélkül, hogy a lap a cikk tárgyát képező interjúról tárgyilagos beszámolót is közzétett volna. Ez nyilván nem kötelessége, de kétségtelen, a 444.hu nem kívánta azt a lehetőséget megadni az olvasóinak, hogy maguk alkossanak véleményt az interjúban elhangzottakról.”
„A véleménycikk sem az interjúban elhangzottak tényszerű, dokumentált értékelésén nyugszik, cáfolva vagy árnyalva az elhangzottakat, ezen az alapon értékelve az interjúalanyt és mondanivalóját. Nem, a cikknek nincs más célja, mint erősen túláradó negatív érzelmi töltettel az interjúalany felett ítélkezni, őt kigúnyolni, hitelteleníteni, emberi, politikai mivoltában támadni, leplezetlenül, büszkén sérteni.”
Szerinte ezek után nem kérdés, hogy a 444 internetes portál harcra lépett velük, amihez joguk van, miközben úgy látja, az a céljuk, hogy politikai károkat okozzanak a DK-nak. Azt azonban kiemelte, többek között becsületsértőnek tartják a megjelent írást, és az újságíró csak egy becstelen firkász, míg a 444 egy szennylap. „A 444.hu harcra lépett ellenünk. Joga van hozzá. Harcának célja, hogy politikai károkat okozzon nekünk, eszköze személyünk és tevékenységünk minősítése. Az viszont a mi minősítésünk, hogy ezt a módszert és ezt az írást hazugnak, emberi becsületet sértőnek, megalázó szándékúnak, rosszindulatúnak, hatásvadásznak tartjuk. Az újságíró szerintünk becstelen firkász, a lapja pedig szennylapnak. Ez meg a mi véleményünk. Magára valamit adó ember szerintünk undorral elfordul egy ilyen laptól.”
Azt is látja, hogy a 444 azon dolgozik, hogy eltűnjön a közéletből, lehetőség szerint a DK-val együtt. Gyurcsány viszont nem szeretné, ha a 444 eltűnne, mert ugyan szennylapnak tartja, úgy érzi, helye van a piacon. „A lap politika ellenfelünk. Bár a 444.hu kétségtelenül amellett kampányol, hogy én tűnjek el a közéletből, lehetőség szerint a DK-val együtt, mi nem gondoljuk ugyanezt fordítva. A vérhányást újságírásnak tekintő lapnak is helye van a magyar nyilvánosságban, hogy példája legyen az aljasságnak, az embertelenségnek, a magából kifordult, önmagától elájult, magamutogató mocsoknak.
„Szerintünk része a sajtószabadságnak, hogy ilyen cikkeket lehessen írni. Az is, hogy ilyen írásnak helyet adó lap is legyen. A mi szabadságunk része meg az, hogy ezt a valamit ne újságnak, hanem a romlottság és a rombolás fertőző gócának tekintsük.”
