Gyárfás Tamás ártatlannak vallja magát, és eszébe sem jutott megszökni
Gyárfás Tamás hangsúlyozta, még csak eszébe sem jutott megszökni, és azon dolgozik, hogy tisztázza a nevét a vádak alól.
Mint arról már mindenki értesülhetett, megszületett a bíróság ítélete a Fenyő-gyilkosságban, de ezzel még nem zárult le az ügy. Gyárfás Tamás nem fogadja el a 7 év fegyházat, harcolni akar azért, hogy felmentsék. Dolgozik is ezen, és közben minden lehetséges eszközzel próbálja bizonyítani az igazát, miközben a hatóságok rengeteg tanút hallgattak meg Magyarország történetének egyik legismertebb ügyében, ami hosszú évekre nyúlik vissza.
Miután Gyárfásnak megvan az anyagi háttere, illetve nyelvet is beszél, a Blikk megkérdezte tőle, nem gondolt-e arra, hogy felül egy járatra, majd búcsút int Demoklész kardjának. „Eszembe se jutott megszökni. Miután vádat emeltek, s már javában zajlott a tárgyalás, akkor is sokat voltam külföldön, Olaszországban, Ausztriában, Kínában. Mindez a nemzetközi sporttisztségemmel együtt járt.” – hangsúlyozta Gyárfás.
Az ítélet kapcsán elmondta, nem könnyebbült meg, hogy 12 év helyett 7 évet kapott, mert szerinte nem bérelt fel senkit, még csak nem is bujtatott fel senkit, illetve semmilyen gyilkosságnak sem volt a bűnrészese. „Gyanúba keverték, többen ön ellen vallottak, egy gyilkos lakott a házában, rögzítettek gyanús párbeszédeket. Ez véletlenek sorozata volna?” – tette fel a kérdést a Blikk az interjújában.
„Ötvenhat tanút hallgattak meg. A védetteken kívül – akiket csak távkapcsolás révén hallhattunk –, ami a gyilkosságot illeti, senki sem vallott ellenem. Amikor Portik Tamást megismertem, még nem volt ellene eljárás, őt az Energol-ügyben 1997-ben gyanúsították meg. Én nem tudtam arról, hogy Portik Tamás rögzítette a beszélgetéseit, de erről a Döglött ügyek osztályának vezetője sem tudott. Portik a vele zajlott beszélgetést is rögzítette.” – folytatta Gyárfás.
Továbbra is magabiztos, hogy bizonyítani tudja az igazát, és nem kell börtönbe mennie. Az élete azonban most egyértelműen a büntetőper körül forog, és amíg nem születik meg az az ítélet, ami számára ideális, nem nyugodhat meg. „Mindezek közepette eddig úgy döntöttem, nem szólalok meg, a legcsekélyebb módon sem megyek szembe a hatósággal, a bírósággal.”