Görög Zita nagyon kiakadt Vadon Jani és Sebestyén Balázs miatt
Görög Zitánál betelhetett a pohár a Celeb vagyok, ments ki innen! egyik jelenete miatt, ami kapcsán nemcsak Vadon Janit illette éles kritikával, hanem Sebestyén Balázst is.
„Hová tartunk, ha egy ilyen párbeszéd élőben lemehet? Kíváncsi lennék a kisfiú szerződésére, a tiszteletdíjra amit kapott!? Kíváncsi lennék a vezérlőben ülők reakciójára, amikor Vadon Jani a következő kérdésekkel bombázta Pedrítót, a „statiszta” gyermeket.”
-Jani: „Pedrito, figyelsz rám?”
– Pedrito: „Sí Senor!”
– Jani: „Balázs egy senki, ugye?”
– Pedrito:” Sí, Senor!”
– Jani: „Anyád megmondta, hogy én vagyok az apád?”
– Pedrito: „Sí Senor!”
– Jani: „És hogy a többieké is?”
– Pedrito: „Sí Senor!”
– Jani: „Szereted még mindig a Chokitót?”
– Pedrito: „Sí Senor!”
– Jani: „Tudod, hogy ha mondjuk tíz éven keresztül fánkot fogsz zabálni, mint eddig, akkor 150 kiló leszel 16 éves korodra, ugye?”
– Pedrito: „Sí Senor!”
– Jani: „Tudod, hogy a tequila öl, butít és nyomorba dönt, ugye?”
– Pedrito: „Sí Senor!”
– Jani: „Jól van akkor.”
„A sztori lényegében az volt, hogy a celebek táborába egy gyermeket küldtek egy levéllel, akinek mindenre azt kellett válaszolnia: Si, Senor! Miközben egy mukkot nem értett a Vadon Jani által feltett kérdésekből. De ,hát ez van amikor valaki árnyékából az elnyomott előléphet. Jani élt is a helyzettel. Balázs pedig állt, röhögött és a végét azzal zárta: ” Szegény, abúzáltuk!”
Celeb vagyok, ments ki innen! Félelmetes volt nézni VV Merci szenvedését a machetével
„Tehát a férfi, aki a Forbes magazin szerint az egyik legbefolyásosabb magyar, a férfi, aki zen buddhistanak vallja magát, aki szerint túl rövid ahhoz az élet, hogy bűntudatot cipeljük magunkkal, az a férfi ne fél nemi erőszakon viccelődni, a királynő halálán vagy egy 10 éves gyermeken.”
„Kijelentése szerint pedig tisztában volt mi zajlott előtte. De nem tett semmit. Ahogy az rtl is mélyen hallgat. Vadon Jani erőtlen bocsánat kérése nem elég! Balázs évekkel ezelőtt ezt nyilatkozta:
„Élő adásban gyakran elhangoznak mondatok, amiket másnap nem úgy mondanék, de közben műsorvezetőként az is a feladatom, hogy mindennap megfogalmazzak valami olyat, ami érzelmeket vált ki, és megosztja a hallgatókat. Nekem ez inkább feladatom, mint a személyiségem része, de az emberek összekeverik, hiszen civilként hallgatják a rádiót. Ma mondok valamit, és jó fejnek tartanak, holnap pedig egy másik mondatomon felháborodnak. Ez a dolgom.”
„Csak halkan megkérdem? Ezt hivják profizmusnak? A mindenen átgázoló ,mindent a nézettségért hozzáállást? Érzelmeket másképp nem lehet kiváltani? A kedvesség, a cukiskodás tényleg ennyire leértékelődött?”
„Biztos volt idő, amikor tette, amit elvártak tőle. De közben elfelejtett felnőni. Felnőni a felelősséghez. Sajnos ezzel nincs egyedül! Így most megkérnék minden sajtóorgánumot, influenszert és hírgyártót, ha nincs megfelelő szűrőjük, ha útközben elveszítették a szívüket, a józan ítélőképességüket, álljanak le egy pillanatra és tegyék fel maguknak a kérdést: ember maradtam-e?”