Brüsszel még 2018-ban büntette meg a Google-t azt követően, hogy monopolhelyzetre gyanakodtak az okostelefonok piacán, ugyanis az Android operációs rendszerrel ellátott készülékek mindegyike kizárólag olyan alkalmazásokat futtatott, ami a kaliforniaiak kötelékébe tartozott, és cserébe elutasították a konkurenciát.

Az Európai Bizottság szerint a Google kényszerítette a gyártókat, hogy telepítsék alapból az okoseszközökre a Google keresőt, a Chrome böngészőt, illetve a Play Áruház appot, miközben a többi, potenciális versenyhelyzetet teremtő szoftvert kigyomlálták a rendszerből.

Holnap egy ötnapos tárgyalássorozat kezdődik az Európai Unió Bíróságán Luxemburgban, melynek végeztével eldőlhet, mi lesz a kiszabott 4,3 milliárd euró sorsa, és sikerül-e lezárni a több mint három éve tartó ügyet – írta az Euronews.

Végső döntés egyébként még idén sem várható, csupán 2022-re születhet meg a ítélet abban a két vádpontban, amelyben masszív pénzbírságot róttak ki a Google-ra – az egyik egy 1,49 milliárd eurós büntetés, amelyet online marketinggel kapcsolatos visszaélés miatt zsebeltek be, míg a másik egy 2,4 milliárd eurós szankció, amelyet a sajátjuknál eltérő böngészők használatának megtiltásáért kaptak.

Összességében egy 8,2 milliárd eurós trösztellenes perről beszélhetünk, amelyben ha bűnösnek találják a kaliforniai nagyvállalatot, minden idők egyik legnagyobb bírságát kell befizetniük az Európai Unió kasszájába.