A kaiju-filmek az elmúlt években látványos fejlődésen mentek keresztül a digitális technológia térnyerésének köszönhetően, ugyanakkor kevés alkotás tudott olyan mély és maradandó hatást gyakorolni a műfajra, mint a jelenleg a Netflixen is elérhető Godzilla: Minus One, ami 99 százalékos Rotten Tomatoes-értékeléssel a 2020-as évtized meghatározó sci-fi thrillere lett.

Godzilla 1954 óta rombolja a vásznat, és a gumiruhás kezdetek után a karakter mára a modern vizuális effektek egyik legnagyobb nyertese lett, azonban a legújabb japán feldolgozás nem pusztán technikai bravúr, hanem tudatos visszatérés a gyökerekhez, amely a klasszikus film sötét, háború utáni tematikáját ötvözi a mai mozik grandiózus léptékével. Ennek eredményeként egy olyan alkotás született, amely egyszerre szólítja meg a régi rajongókat és az új közönséget – írja a CBR.

A nyugati próbálkozások

A nyugati próbálkozások közül az 1998-as amerikai Godzilla látványos kudarc lett, mivel gyökeresen átírta a mitológiát, és ezzel eltávolodott a karakter lényegétől, később azonban a Legendary Pictures által épített MonsterVerse már képes volt egyensúlyt teremteni a modern akció és az ismerős vizuális világ között.

A franchise az évek során egyre inkább a monumentális összecsapásokra helyezte a hangsúlyt, ahol Godzilla és Kong újabb és újabb erősebb ellenfelekkel, például Mechagodzillával vagy King Ghidorah-val néz szembe.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A látványos harc

A látványos harcok mögött sokszor háttérbe szorult a valódi drámai mélység, és bár akadtak kivételek, mint a 2014-es Godzilla vagy a Kong: Koponya-sziget, a történetek többsége inkább a szórakoztató akcióra épült, mintsem az érzelmi súlyra. A Godzilla x Kong: Az új birodalom például elsősorban azzal vonzotta a nézőket, hogy a két ikonikus szörny új képességekkel felvértezve küzdött meg intelligensebb és veszélyesebb titánokkal a Belső Földben, miközben a karakterek szerepe másodlagos maradt.

Ezzel szemben a Toho stúdió a Shin Godzilla után felismerte, hogy elérkezett az idő a komorabb hangvételhez való visszatérésre, és a Godzilla: Minus One ennek jegyében a második világháború utáni Japánba helyezi a történetet, ahol egy kamikaze pilóta a szégyen terhével próbál új életet kezdeni, miután nem teljesítette öngyilkos küldetését. Amikor Godzilla megjelenik a már amúgy is romokban heverő országban, a férfi számára ez egyszerre jelent fenyegetést és lehetőséget arra, hogy visszaszerezze becsületét.

Egy nemzet allegóriája

A film ugyanakkor túlmutat egyetlen ember személyes drámáján, mivel Godzillát könyörtelen természeti erőként ábrázolja, amely a háború által megtépázott társadalmat a nullánál is mélyebbre taszítja, és összefogásra kényszeríti az embereket. A történet értelmezhető úgy is, mint egy nemzet allegóriája, amely a rossz oldalon elvesztett háború után kénytelen szembenézni a rideg valósággal, miközben a túlélés és az újjáépítés reménye tovább él.

A látványvilág külön fejezetet érdemel, hiszen Godzilla megjelenítése minden korábbinál részletgazdagabb, tekintete dühöt és intelligenciát sugall, bőrének textúrája tapinthatónak hat, és jelenléte olyan fenyegető, mint egy legyőzhetetlen ragadozó.

Különösen emlékezetes az atomlehelet jelenete, amelyet a MonsterVerse filmekkel ellentétben itt nem diadalmas pillanatként, hanem pusztító csapásként ábrázolnak, hiszen minden egyes energialöket egy kisebb atombomba erejével ér fel, hurrikánszerű lökéshullámokat és sugárfertőzött, kísérteties városrészeket hagyva maga után.