Függetlenségi népszavazást tartottak a szigetcsoporton, végül a maradás mellett döntöttek

Megtartották a második népszavazást is Új-Kaledóniában a Franciaországtól való függetlenség kérdésében, és a szigetcsoport lakosai két év után is kimondták: nem szeretnének elszakadni a franciáktól.

A Csendes-óceánon körülbelül 1200 kilométerre, keleti irányban fekvő Új-Kaledóniát még 1853-ban gyarmatosította Franciaország, amely státusz 1998-ig állt fent. Ekkor született meg a nouméai megállapodás, amely alapján nagyfokú önállóságot kapott Franciaországtól, és a különleges jogállású tengerentúli területévé vált. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A megállapodásban biztosítottak az új-kaledóniaknak egy opciót, hogy háromszor tarthatnak népszavazást a saját függetlenségükről, és amennyiben háromszor is a maradáspártiak győznek, abban az esetben mindkét félnek el kell fogadnia az eredményt.

A maradás mellett elsősorban a gyarmati telepesek leszármazottai kardoskodnak, a függetlenségpártiak pedig az őslakos kanak népcsoport tagjai. Nem véletlenül akarják a kanakok a függetlenséget, ugyanis a gyarmati időszakban rezervátumokba zárták őket, és jóformán ellehetetlenítették a számukra a közéletben való részvételt.

Vasárnap tartották a második népszavazást a függetlenség ügyében, és a két évvel ezelőtt referendumhoz hasonlóan most is a maradáspártiak győztek, így Új-Kaledónia továbbra sem fog elszakadni Franciaországtól. Most a szavazók 53.26 százaléka tette le voksát a maradás mellett, ami gyengébb többség az előző népszavazásnál ugyan, de magasabb volt a részvétel, a szigetcsoport lakosainak 85.6 százaléka ment el a referendumra.

„Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a köztársaságba vetett bizalmukat” – idézte Emmanuel Macron francia elnök reakcióját az Index. Új-Kaledónia egyébként szerény gazdasággal rendelkezik, ám a szigetcsoportnak jelentős nikkeltartalékai vannak, illetve a turizmusból és a francia állami támogatásokból is jelentős bevételeik származnak.