A dokumentum világosan fogalmaz az oroszok kapcsán, akikkel eddig sem volt idilli a kapcsolatuk. „Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál arra, hogy aláássa Ukrajna támogatását, és saját érdekében megkérdőjelezze a nemzetközi rendet” – idézte a The Kyiv Independent a jelentést.

A stratégiai elemzést Emmanuel Macron elnök kezdeményezte, és célja a francia védelmi és külpolitikai prioritások újradefiniálása a 2030-ig tartó időszakra. A dokumentum hangsúlyozza, hogy „Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szemben továbbra is szinte minden európai ország számára azonnali stratégiai prioritás maradt”.

A jelentés nemcsak geopolitikai kockázatokról szól, hanem konkrét katonai veszélyekre is figyelmeztet. Thierry Burkhard tábornok, a francia hadsereg főparancsnoka már július 11-én kijelentette: „Oroszország Franciaországot tekinti Európában fő ellenségének”, ami szerinte összefügg azzal, hogy Párizs az egyik legnagyobb katonai támogatója Ukrajnának.

Moszkva intenzíven fokozza kiberhadviselését

A dokumentum rámutat, hogy Moszkva intenzíven fokozza kiberhadviselését, szabotázsakcióit és kémkedési tevékenységét Franciaországgal és szövetségeseivel szemben, miközben Ukrajna ellen „hagyományos katonai képességeinek teljes spektrumát” beveti. Az elemzés szerint az orosz vezetés célja az, hogy elrettentse Ukrajna szövetségeseit attól, hogy további katonai segítséget nyújtsanak, miközben igyekszik erősíteni kapcsolatait Kínával, Iránnal és Észak-Koreával.

Külön aggodalomra ad okot a Kreml nagyszabású fegyverkezési terve. „Moszkva folytatja újrafegyverkezését azzal a céllal, hogy 2030-ig 300 ezer fővel növelje hadseregét, 3000 harckocsit és 300 harci repülőgépet állítson hadrendbe. A katonai kiadások már most az orosz költségvetés közel 40%-át teszik ki” – áll a szövegben.

A stratégiai dokumentum kitér az Egyesült Államok külpolitikai irányváltásaira is, különösen Donald Trump újraválasztására utalva, ami „kevésbé kiszámítható amerikai külpolitikát” hozhat magával. A szöveg hangsúlyozza, hogy ez súlyos következményekkel járhat a NATO jövőjére és az orosz-ukrán háború alakulására nézve.

Bár Trump korábban élesen bírálta a NATO-t, sőt egyes nyilatkozatai alapján „elavultnak” is nevezte, a The Kyiv Independent szerint az utóbbi napokban változott a hangnem. A NATO új főtitkárával, Mark Ruttéval folytatott washingtoni megbeszélés után Trump már üdvözölte azt a döntést, miszerint a tagállamok 5%-ra emelik védelmi kiadásaik célértékét. Ezen túlmenően a két vezető megállapodott abban, hogy a szövetség amerikai gyártmányú, korszerű fegyvereket – köztük Patriot légvédelmi rendszereket – vásárol Ukrajna számára, ezzel erősítve Kijev ellenálló képességét a folyamatos orosz légicsapásokkal szemben.