Fontos járványügyi adatok megosztását tagadta meg Kína a WHO elől
Kiemelt jelentőségű információkat tart vissza Kína az Egészségügyi Világszervezet 14 fős kutatócsapata elől, amelyek segítségével pontosabban meglehetne ismerni, hogyan tört ki a koronavírus-járvány.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértõi védõruházatot viselnek Hupej tartomány állategészségügyi hivatalának vuhani épületében 2021. február 2-án. Vuhan, a közép-kínai Hupej tartomány székvárosa a világjárvány legelsõ, ismert gócpontja. Maria Van Kerkhove, a WHO Covid-19 kérdésekben illetékes egyik vezetõjének közleménye szerint a küldöttség tagjai eredményesnek tartják az eddigi megbeszéléseket kínai partnereikkel.
MTI/AP
A WHO független kutatóinak beszámolója szerint rendkívül fontos adatok megosztását tagadták meg a kínai tudósok – írja a New York Times. A szervezet kutatói és a kínai tudósok között esetenként olyan feszültté vált a nézeteltérés, hogy tudósoktól nem megszokott módon kiabálásba csapott át a diskurzus.
A kutatók elmondása szerint Kína titkolózása, és az információk kiadásának megtagadása folyamatosan hátráltatja a koronavírus-járvány első napjainak megismerését, ami azért is súlyos probléma, mert ezekkel meg lehetne előzni pandémiákat a jövőben. Kolsen Fischer, a csapat dán epidemiológusa úgy fogalmazott:
„Ha az adatokra fókuszálsz, ha szakember vagy, és úgy szerzel meg fontos adatokat, az olyan fontos, mint amikor az orvosok saját szemükkel vizsgálják meg a beteget”
A szervezet 14 fős kutatócsapata összesen 27 napot tölt Kínában, hogy a koronavírus-járvány kitörésének körülményeit vizsgálja. Több kutató viszont azt állítja, a kínai kollegáikat nagyon frusztrálta a kérdezősködés, és az adatok követelése, valamint megpróbálták arra sarkallni a kutatókat, hogy öleljék fel a kínai kormány narratíváját, hogy a vírus nem is Kínából ered.
Dr. Fischer is kiemelte, hogy a vizsgálatról neki az volt az alapvető benyomása, hogy erősen befolyásolta a geopolitikai helyzet. „Mindenki tudja, mekkora a nyomás Kínán, hogy egy ilyen vizsgálatra vevő legyen, valamint azt is, hogy mekkora felelősségük lehet a járvány kialakulásában” – tette hozzá.
Kína állítása szerint azért nem tudtak megfelelő adatokat szolgáltatni, mert nem volt elég idejük arra, hogy beszerezzék, ezért csak összefoglalókkal tudtak szolgálni, míg a WHO tudósai folyamatosan adatot próbáltak kérni. A kutatócsapat csak egy okból tekint győzelemként a kínai túrára, mert alapvetően békés mederben tartották, így bíznak benne, hogy a jövőben sor kerül további kutatásokra.
Azt azonban a kutatók is elismerik, hogy a legfontosabb kérdésekre nem sikerült választ találniuk, ráadásul még kritikákkal is illették őket, amiért a túrát lezáró sajtótájékoztatón elismerték a kínai kormány teóriáját, hogy fagyasztott ételeken keresztül kerülhetett már eleve Kínába a koronavírus 2019 végén.
A legfontosabb kérdésben, a járvány kitörésének körülményeiben például alig kaptak bizonyítékokat a kutatók, mivel nem bocsátottak a rendelkezésükre megfelelően részletes betegadatokat a legelső megerősített fertőzöttekről. Dominic Dwyer, a csapat ausztrál mikrobiológus kutatója úgy fogalmazott:
„Több alkalommal is kértünk tőlük erre vonatkozóan adatot, és adtak is néhány dolgot, de bőven nem elegendő mennyiségű adatot ahhoz, hogy a szükséges vizsgálatokat el tudjuk végezni”
A vizsgálat során ráadásul érdekes jelekre bukkantak: kínai tudósok például elismerték, hogy Vuhanban már 2019 októberében 92 beteget ápolták köhögéssel és magas lázzal. A kínai tudósok állították, hogy nem találtak koronavírusra utaló jelet a szervezetükben, viszont a teszteket nem végezték el megfelelően, így ezt tovább kell vizsgálni.
Az Egészségügyi Világszervezet tudósai továbbra is nyomást fognak helyezni Kínára, hogy egyrészt szerezzék be a megfelelően részletes betegadatokat, másrészt meg végezzenek alapos vizsgálatot a vuhani piacokon zajló vadhús-kereskedelem kapcsán is, hogy bizonyítékokat szerezzenek arra, hogyan ugrott át állatról emberre a vírus.
