A legújabb kutatások szerint a vulkánkitöréseket nem csupán a felszíni vagy felszínközeli geológiai mozgások okozzák, hanem a bolygó köpenyének alsó részén található rejtélyes struktúrák is szerepet játszhatnak ebben. A tudósok ezeket a formációkat „BLOBS” néven emlegetik, ami az angol Big Lower-mantle Basal Structures (azaz nagy alsóköpeny-bazális struktúrák) rövidítése.

A tankönyvekben gyakran egy sima, homogén alsóköpenyt láthatunk, azonban a valóság sokkal bonyolultabb: a Föld alsó köpenye hegyvidékhez hasonlítható formákat mutat, melyek folyamatos mozgásban vannak, akárcsak a felszín. Két hatalmas, kontinensméretű BLOBS található ezen a mélységen, amelyek összetétele ugyan továbbra is kérdéses, de a kutatók szerint valószínűleg az őket körülvevő anyagokhoz hasonló anyagból állhatnak.

A BGR beszámolója alapján a Communications Earth & Environment című szaklapban közzétett tanulmány rávilágít arra, hogy ezek a BLOBS-ok több milliárd éve is létezhettek, és már akkoriban is kulcsszerepet játszhattak a földi vulkanizmusban. A kutatócsoport számítógépes modellezéssel szimulálta a BLOBS-ok mozgását több mint egy milliárd évre visszamenően. A modellek alapján kiderült, hogy ezek a struktúrák a köpenyből kiinduló magmás oszlopokat hozhatnak létre, amik olykor megdőlnek, vagy magasabbra emelkednek, mint korábban gondolták.

A szimulációk eredményei

A szimulációk arra utalnak, hogy a Föld történetének jelentősebb vulkánkitörései szoros térbeli kapcsolatban álltak ezekkel a BLOBS-okkal – vagy közvetlenül felettük, vagy azok közvetlen közelében történtek. A kutatók a The Conversation tudományos platformon is megosztották eredményeiket, ahol azt írják: „Bátorító eredmények ezek, melyek lehetővé tehetik, hogy a jövőbeni szimulációk megjósolják, hol jelennek meg legközelebb a köpenyoszlopok.” Ez pedig hosszabb távon akár egy általános vulkánfigyelmeztető rendszer alapjául is szolgálhatna.

A vulkánkitörések ugyan rendkívül pusztítóak lehetnek – gondoljunk csak a 2022-es Hunga-kitörésre, ami több év elteltével is rekordokat dönt -, mégis, ezek a természeti jelenségek új szigetek és földterületek létrejöttét is előidézhetik. Éppen ezért kiemelten fontos lenne tudni, hol következtek be kitörések a múltban, vagy hol számíthatunk rájuk a jövőben. Ez nemcsak emberéleteket menthet meg, hanem bolygónk geológiai történetének mélyebb megértését is szolgálhatja.

Bár a BLOBS-ok mibenlétéről még sok a kérdés, az említett kutatás újabb jelentős lépést jelent abban, hogy feltérképezzük a Föld mélyének működését. A tudósok remélik, hogy a jövőbeni kutatások és technológiák révén még pontosabban megérthetjük, miként formálták ezek az óriásstruktúrák bolygónk felszínét, és talán azt is, miként alakítják a jövőnket.