„Finnország NATO-tagsága a biztonsági környezet drasztikus megváltozásának eredménye”
Oroszország már meg is tette az első fenyegetéseit Finnország fele, amiért úgy döntöttek, hogy benyújtják a NATO-tagsági kérelmet.
Képviselõk részt vesznek a finn parlamentnek az ország NATO-tagságáról szóló ülésén Helsinkiben 2022. május 12-én. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta a hagyományosan semleges Finnország fokozatosan erõsítette együttmûködését a NATO-val, a 2022 februárjának végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen
Klaus Korhonen, Finnország NATO-nagykövete a CNN-nek adott interjújában fogalmazott úgy, hogy az ország NATO-csatlakozása a „biztonsági környezetben bekövetkezett drasztikus változás eredménye lett”.
Korhonen elmondása szerint jelenleg nincs közvetlen orosz katonai fenyegetés Finnország ellen, nem látnak semmilyen szokatlan tevékenységet. Mint fogalmazott, kibertámadásokra és álhír-kampányokra számítanak, de ez számukra nem lesz újdonság.
Finnország egy csaknem 1300 kilométeres közös határa van Oroszországgal, így amennyiben felveszik a NATO-ba a finneket, az USA vezette fegyveres szövetségnek jelentős megnő a közös határa az oroszokkal.
Korhonen kijelentette, hogy Finnországnak erős nemzetvédelmi rendszere van, ezzel tudnak hozzátenni a katonai szervezethez, miközben a NATO tagjaként sokkal hatékonyabbá tudják tenni az ország védelmét:
„Erős védelmünk van, nagyon jó képességű határőreink, és szerintem mostanra már felébredtünk, ezért a határ védve van”
Korhonen kijelentette, az atomfenyegetés mindig is Oroszország biztonságpolitikájának a része volt, de ténylegesen nincs atomfenyegetés jelenleg. Mint mondta, amennyiben tényleg használnának atomfegyvert, az egy új fejezetet nyitna az euróatlanti szövetség történetében.
