A finn miniszterelnök hisz benne, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, de ehhez még több szankció kell
Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.
Fotó:
Sanna Marin finn miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. szeptember 13-án.
MTI/EPA/Christophe Petit TessonMinden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.
„A támogatásunkkal Ukrajna meg foga nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút” – fogalmazott.
Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre – húzta alá.
A finn miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a szankciók érezhetők legyenek az oroszok mindennapi életében, ugyanis – mint mondta – nem elfogadható, hogy amíg ukrán állampolgárok halnak meg, addig az orosz állampolgárok szabadon utazhatnak.
Hangsúlyozta: Ukrajna jövője az Európai Unión belül van. Meg kell nyitni az unió kapuit minden olyan európai ország ellőtt, amely magáénak vallja az európai értékeket, és hajlandó a szükséges reformok végrehajtására.
Kijelentette: Európában az országok maguk dönthetnek a világban elfoglalt helyükről, Oroszország azonban az országok ezen jogát vitatja. Az orosz agresszió nyomán Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A két ország tagságával a katonai szövetség még erősebbé válik, és fokozza a védelmet az egész észak-európai térségben – szögezte le.
Sanna Marin kiemelte: az energiaellátási láncok nem lehetnek kiszolgáltatva külföldi hatalmaknak vagy unión kívüli országoknak. A legfontosabb infrastruktúráknak európai kézben kell maradniuk. Ez nemcsak energiabiztonsági kérdés, hanem a társadalom működőképességének és biztonságának is a garanciája – mondta.
Végezetül azt mondta: az európai állampolgárok nem intézményi választásokat szeretnének, hanem reformokat. Ez azt is jelenti, hogy növelni kell a minősített többségi szavazások arányát – tette hozzá a finn kormányfő.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: meg kellene állítani az európai gazdaság mélyrepülését, ugyanis minden uniós állampolgár már most a bőrén érzi az elrontott szankciós politika hatását a rezsiszámlától az élelmiszerárakig. Ha az unió ezen az úton marad, akkor visszatér a recesszió és nőni fog a munkanélküliség – figyelmeztetett.
„A számok világosan mutatják, hogy az oroszok elleni szankciók többet ártanak nekünk, európaiaknak, mint magának az agresszornak. E téren teljes irányváltásra van szükség” – jelentette ki.
A képviselő hangsúlyozta: a gázárplafonra vonatkozó javaslat egyértelműen aláásná az ellátásbiztonságot. Az ársapka hatására leállna az orosz gázbehozatal, s a tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Európa azt a többieknél hatványozottabban sínylené meg.
Győri Enikő egyek mellett abban kérte a finn miniszterelnök együttműködését, hogy az ideológia ne keveredjen a szakmai kérdésekkel. A „mindenfajta szerződéses alapot nélkülöző föderalista álmok kergetése” helyett vissza kell hozni a tagállamok közötti jóhiszemű, egymást kölcsönös tiszteletben tartó politika kultúráját – mondta.
„Kérem, legyen partner abban, hogy abbamaradjon a kioktatósdi. Így véget vethetnénk a parttalan jogállamisági vitáknak is” – mondta.
Az ideológiai különbségeket le kell választani az uniós pénzek folyósításáról szóló tárgyalásokról. Ezáltal a magyarok végre hozzájuthatnának az őket megillető forrásokhoz – tette hozzá Győri Enikő.
(MTI)
