Mitől lesz sikeres egy könyv vagy egy film? Itt a válasz

A Torontói Egyetem szakemberei 30 ezer történetet (regényeket, filmeket, tévéműsorokat és adománygyűjtő helyek szövegeit) elemeztek, melyhez számítógépes nyelvészeti eszközöket is segítségül hívtak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, mitől válik egy-egy történet lenyűgözővé, míg más feledhetővé, akár ugyanazon író tollából. A beszámoló szerint elsősorban arra figyeltek, hogyan változik egy-egy karakter sorsa, szerencséje sikerről kudarcba vagy fordítva, de más jellemzőket is vizsgáltak (pl. érzelmek tónusának ingadozása, szavak száma, használt nyelv összetettsége).

Az egyes területek speciális jellemzőit is ellenőrizték, például a filmek költségvetését, a tévéműsorok megjelenési évét és az adománygyűjtő bemutatók kategóriáját, abban bízva, hogy mindezek feltárása magyarázatot ad majd a történet sikerére. Emellett érdemes megjegyezni azt is, hogy az adott történet sikerét is többféleképpen mérték (filmek, tévéműsorok – IMDb értékelés, könyvek – Project Gutenberg letöltéseinek száma, adománygyűjtési kampányok – GoFundMe platform sikeresség). A HVG a Science Advances folyóiratban publikált kutatásra hivatkozva azt írja, az eredmények elég egyértelműek voltak. Soron kívül Áremelést jelentett be az egyik legnagyobb hazai mobilszolgáltató

Mint kiderült, azok a történetek bizonyultak a legsikeresebbnek, ahol többször fordult meg a narratíva, és drámaibb volt az érzelmi hangvétel. A filmeknél ez a fajta megfordulás magasabb pontszámot eredményezett az IMDb-n, és a tévéműsoroknál is jobb volt a nézettség az ilyen műveknél. A regényeknél hasonló volt az eredmény: azokat a történeteket töltötték le gyakrabban, amelyek több visszafordítást tartalmaztak. Az adománygyűjtő kampányok sikere pedig közel 40%-kal nőtt, ha a történeteikben gyakori és jelentős fordulat következett be – részletezik.

Ugyanakkor tény, a kutatásnak voltak korlátai is (pl. hogy a használt számítástechnikai eszközök nem képesek teljes mértékben megragadni az emberi érzelmek sokféle árnyalatát), ezáltal a jövőben további kutatásokra is szükség volna a témában.

Korábban egyébként arról is írtunk, hogyan befolyásolja az agyat, ha sokat vagy keveset olvasunk. Az emberek egyre kevesebbet olvasnak, sokkal inkább a képi befogadást helyezik előtérbe. De vajon milyen hatással lesz az agyra vagy a faji fejlődésre ez a változás? Egy svéd kutató erre kereste a választ.