Nem változtatott a pártpreferenciákon az ellenzéki előválasztás és a Fidesz petíciója sem
A baloldal előválasztása és a jobboldal aláírásgyűjtése ugyanolyan hatással járt, szeptemberben a hibahatáron belül változott csupán a magyarok pártpreferenciája.
MTI/Koszticsák Szilárd
A Nézőpont szerint Gyurcsány Ferenc „elrettentő erejét” mutatja, hogy a minimális elmozdulás a Fidesznek kedvezett.
Azt írták, a baloldali pártok egyesülési folyamatának fontos állomása az előválasztási küzdelem, amely látszólag a jelöltek személyének kiválasztásáról szól elsősorban, valójában egy átfogó mozgósító kampány a baloldal, s különösen annak egyesülése mellett. A nagyjából 700 ezerre tehető résztvevői létszám a baloldali szavazótábornak alig több mint a negyede, az ő mozgósításuk azonban fontos az ellenzék megszervezése szempontjából – közölték.
Ugyanakkor a Fidesz sem maradt tétlen, és hasonló mozgósító kampánnyal válaszolt az előválasztásra. Sőt a kormánypárt Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely személyét középpontba állító petíciója még jobban is teljesített, könnyebb volt a résztvevőket megnyerni vele – állapították meg.
A két mozgósító kampány összességében hatásában kiegyenlítette egymást, mindkét szavazótábor elszántabbá vált, de a két szavazótábor közötti versenyhelyzet nem változott.
A részvételüket biztosra ígérő szavazók pártpreferenciája alapján „most vasárnap” a Fidesz 53, az egyesült baloldal a szavazatok 45 százalékát szerezné meg. Mindez a mostani kormánypárt további kényelmes kormányzását tenné lehetővé, mintegy 120 mandátumtöbbséggel. A két politikai tábor között ugyan azonosítható 7 százaléknyi egyéb pártra szavazó, de ők nem rendelkeznek világos preferenciával, konkrét pártnevet csak kevesebb mint harmaduk, 2 százalék jelölt meg preferenciájaként, amely a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt aktuális gyengeségét is mutatja – olvasható a közleményben.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. szeptember 20. és 21. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.
