Szinte ugyanannyian támogatják a Fideszt, mint az ellenzéket
Az IDEA Intézet által elkészített legújabb közvélemény-kutatás alapján a kormánypártok előnye a biztos szavazóknál mindössze 1 százalékkal csökkent.
Az előválasztás utáni időszakban az ellenzék kissé elcsendesedett, nem javultak pozíciói, de fideszes áttörésről sem lehet beszélni, hiába lett újra aktívabb a kormánypárt. A teljes népesség körében azonos az ellenzék és a Fidesz−KDNP támogatottsága – derült ki a felmérésből.
A teljes népesség vonatkozásában az ellenzéki pártok közös és a Fidesz−KDNP listája azonos támogatottsággal rendelkezik, míg a biztos szavazó pártot választók körében a kormányzópárt listája 1 százalékos többlettel rendelkezik.
Az IDEA Intézet reprezentatív mérése szerint 2021. november végén, december elején a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája a teljes, választókorú népességen belül a Fidesz−KDNP-vel azonos támogatottsággal rendelkezik. Az ellenzék és a kormánypárt is egyaránt 38-38 százalékon áll. Az elmúlt hónaphoz képest a Fidesz esetében semmilyen mozgás nem történt, míg az ellenzék esetében 1 százalékponttal csökkent a támogatottság.
A választáson legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók rétegében ugyanakkor történt némi elmozdulás. Míg az előző mérés esetében a Fidesz–KDNP 3 százalékponttal vezetett, ez december elején újra 1 százalékpontra csökkent. Ez az eredmény úgy következett be, hogy a Fidesz-lista támogatottsága 1 százalékponttal csökkent, miközben az ellenzéki listáé 1 százalékponttal növekedett. Az előválasztást követően a Fidesz-KNDP újra átvette a napirendformálás irányítását, az ellenzék passzívabbá vált, de a Fidesz érdemi támogatottság emelkedése nem következett be.
A perszonalizált politikai térben óriási szerepe van a politikai vezetőknek. Ezért egy harmadik kérdésben nem egyszerűen a közös ellenzék és a kormánypárt listáját versenyeztettük egymással, hanem megneveztük a két nagy politikai tömb listavezetőjét Márki-Zay Pétert és Orbán Viktort. Ebben a konstellációban, a teljes népességen belül a Márki-Zay vezette ellenzéki közös lista vezet 1 százalékponttal úgy, hogy csökken az ismeretlen preferenciájúak aránya, míg a biztos szavazó pártot választóknál az Orbán vezette kormánypárti listának lesz 2 százalékpontos előnye.
A választáson biztosan résztvevő preferenciával rendelkezők körében a parlamenten kívüli kisebb pártok együttes támogatottsága 7 százalék, úgy, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 1 százalékponttal növekedett.
A Fidesz–KDNP választottsága az előző hónaphoz képest 1 százalékponttal nőtt, így jelenleg 35 százalékos. Ez a 2021-es év legmagasabb támogatottságát jelenti a kormányzópártnak.
Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és az MSZP támogatottsága is 1–1 százalékponttal csökkent (8%, illetve 3%), a többi párté viszont változatlan. A DK 12, a Momentum Mozgalom 8, a Párbeszéd 2, míg az LMP 1 százalékon áll.
Az ellenzéki pártok mechanikusan összeadott össztámogatottsága 33 százalék a teljes választókorú népesség szegmensében, vagyis 2 százalékponttal kevesebb, mint a Fidesz−KDNP-éjé.
A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom egyaránt 3–3 százalékot kapna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson.
Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 26 százalék.
A biztos szavazó pártot választók esetében a Fidesz–KDNP támogatottsága hibahatáron belül, 1 százalékponttal csökkent (47%).
Az ellenzéki oldalon szintén elhanyagolható, 1–1 százalékpontos változások történtek. A DK (18%) és a Momentum (10%) ennyivel növekedett, a Jobbik (11%) és az MSZP (3%) ennyivel csökkent. Ezek a mozgások a szavazótáboron belüli vándorlást mutatják.
A parlamenten kívüli pártok közül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága nem változott (3%), míg a Mi Hazánké 1 százalékponttal emelkedett (4%).
Összességében az előválasztást követően az ellenzék kissé elcsendesedett, a kormányzópárt támogatottsága ennek ellenére jelentősen nem emelkedett, az ellenzéké azonban „vegyesen” mozgott.