Tovább nő a feszültség, az USA is kifejtette álláspontját a Tajvani-szoros ügyében
Egy amerikai tisztviselő szerint az egész világ érdeke, hogy az indo-csendes-óceáni térség jólétét és biztonságát fenntartsák, azonban Kína „agresszív retorikája” aggodalomra ad okot.
Az Egyesült Államok nemzetközi vízi útvonalnak nevezte a Tajvani-szorost, amellyel a kelet-ázsiai sziget álláspontját támogatta, egyúttal visszautasította Kína azon állítását, miszerint felségjoga van a stratégiai fontosságú átjáró felett.
A keskeny tengerszoros katonai feszültség forrásává vált azóta, hogy a Kínai Köztársaság legyőzött kormánya 1949-ben Tajvanra menekült, miután elvesztette a kommunisták elleni polgárháborút, akik létrehozták a Kínai Népköztársaságot.
Az elmúlt években amerikai hadihajók és alkalmanként szövetséges nemzetek, például Nagy-Britannia és Kanada hadihajói is áthajóztak a szoroson, amely Peking haragjához vezetett.
Hétfőn a kínai külügyminisztérium bejelentette, hogy az ország „szuverenitással, szuverén jogokkal és joghatósággal rendelkezik a Tajvani-szoros felett”, emellett „hamis állításnak” nevezték a nemzetközi vizekre utaló kijelentést.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Ned Price közölte, hogy az átjáró nemzetközi vízi útvonalnak minősül, amely azt jelenti, hogy egy olyan terület, ahol a nemzetközi jog garantálja a nyílt tengeri szabadságjogokat, beleértve a hajózás és az átrepülés szabadságát.
Majd hozzátette, a világnak „maradandó érdeke”, hogy a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását fenntartsák, amely az indo-csendes-óceáni térség jóléte és biztonsága szempontjából is kiemelt fontosságú – írta a Channel News Asia.
Emellett aggodalmát fejezti ki Kína Tajvannal kapcsolatos „agresszív retorikája és kényszerítő cselekedetei” miatt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok „továbbra is ott repül, hajózik és tevékenykedik, ahol a nemzetközi jog ezt lehetővé teszi, amely magában foglalja a Tajvani-szoroson való áthaladást is”.
Korábban számos tajvani tisztviselő nevezte „tévhitnek” Kína álláspontját, amely sosem titkolta a Tajvan „elnyelésére” irányuló törekvéseit, ám ezt sosem fogják hagyni, hiszen csak országuk népe hozhat döntést a saját jövőjéről.