Felfedeztek olyan peptideket, amelyek gyengíthetik a szuperbaktériumokat
Kutatók nemrég rájöttek, hogy az antibiotikumok hatékonyságában kulcsszerepet játszó erősen mutálódott baktériumok bizonyos kémiai anyagok hatására veszíthetnek a fertőzőképességükből.
Amíg a vírusok és a velük kapcsolatos hírekkel találkozhatunk a világsajtóban most mindenütt, addig nagyon fontos felfedezések születtek az egyéb, emberre rendkívül káros mikróbákról is. A baktériumok az idők során egyre ellenállóbbá váltak a már meglévő antibiotikumokra, azonban a legújabb kutatások olyan peptidekre derítettek fényt, amelyek megerősítheti a gyógyszerek effektivitását és sokkal kisebb adagban érhetik el a kellő hatékonyságot.
Kétségkívül az antibiotikumok számítanak a 20. század egyik legnagyobb orvosi felfedezésének. A korábban legyőzhetetlennek hitt betegségek a fejlett országokban manapság már csak szórványosan fordulnak elő, ebben pedig óriási szerepet játszanak ezek a szerek. A mikróbák azonban nem adták fel a harcot, mivel évről évre újabb törzsek alakulnak ki, amelyek rezisztensek a szintén megújuló gyógyszerekkel szemben. A szuperbaktériumok olyan extrém ellenálló mikroorganizmusok, amelyeket eddig szinte lehetetlen volt elpusztítani.
A vadonatúj antibiotikumok jelenleg még fejlesztés alatt állnak és akár évekig tarthatnak még ezek a kutatások. A legcélszerűbb megoldás az ellenszérumok megalkotásához a már meglévő gyógyszerek kombinálása lenne a régebbi antibiotikumokkal, ezáltal pedig a baktériumok membránját sokkal egyszerűbb lenne feltörni.
A svédországi Örebro és Linköping Egyetemek kutatói egy plantaricin nevű antibakteriális peptidet azonosítottak, amelyet a kovászos uborka és savanyú káposzta készítésénél használt probiotikum törzsekből izoláltak.
A tudósok a plantaricint a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus fajnál vizsgálták. Ez a szuperbaktériumot más néven „Arany Staphnak” nevezik és egy elég gyakori kórokozónak számít a kórházakban. Legfőképpen nyílt sebekben vagy implantátumokban okozhat súlyos problémákat.
A tesztek során a plantaricin egyszerűen feloldotta a baktérium sejtfalát, a gyógyszerek pedig könnyen bejuthattak a kórokozó belsejébe és azonnal el is pusztították azt. A korszakalkotó megoldás után megállapították, hogy nemcsak könnyű és biztonságos ez a módszer, hanem a dózist is sokkal alacsonyabban lehet tartani.
„A plantaricinnel kevesebb hatóanyag-tartalom mellett is a korábban megszokottnál százszor erősebb antibakteriális hatást tudunk elérni. Ez az alacsony dózis már csak azért is jó dolog, mert csökkentik az antibiotikumok belső szervekre kifejtett toxikus hatását.”
mondta Hazem Khalaf, a tanulmány társszerzője.
A kutatócsapat szerint ezzel az új peptiddel biztató eredményeket lehet elérni a bakteriális fertőzések esetében. Szinte biztosak benne, hogy a kórokozók a plantaricinnel szemben nem tudnak kifejleszteni majd egy rezisztenciát, mivel ilyen összetételű kémiai anyaggal még egyetlen mikróba sem találkozott.
„A membrán a baktériumok sejtfalának alapvető része és az evolúció során nagyobb változások nélkül maradt. Valószínűleg ez lehet a magyarázat arra, hogy a kórokozók képtelenek rezisztensekké válni a peptidjeinkkel szemben”, állapította meg Torbjörn Bengtsson professzor.
A tudósok hozzátették, először az implantátumok beültetésénél fogják kipróbálni a plantaricint, amely megakadályozhatja a baktérium-filmréteg kialakulását.
A NASA közben a koronavírus betegein szeretne segíteni:
