Egy kempingezés tervezgetése közben, a Google Térképet böngészve bukkant izgalmas geológiai képződményre egy kanadai férfi, Joël Lapointe: a beszámoló szerint a Québec tartományban lévő Côte-Nord régióban fedezhette fel egy ősi aszteroida becsapódási helyszínét. A mintegy 15 kilométer átmérőjű, gömbölyded formáció a Marsal-tónál fekszik, amelyet illetően Lapointe a franciaországi Centre de Recherche en géosciences de l’environnement (CEREGE) geofizikusához, Pierre Rochette-hez fordult, s megkérte, hogy segítsen azonosítani a struktúrát.

A kutató kollégáival együtt végül arra jutott, hogy a képződményért egy ősi becsapódás lehet felelős. Rochette csapatával részletesebben is megvizsgálta a helyszínt, a szakértők pedig azt a megállapítást tették, hogy a tavat határoló, kis dombok gyűrűje korábban tévesen volt kategorizálva. A kutatók szerint a képződményeket valójában nem vulkanizmus, hanem egy ütközés hozhatta létre, és összhangban vannak a kanadai Mistastin- és az oroszországi Janisjarvi-tónál látható formákkal – számolt be a 24.hu az IFLScience-re hivatkozva.

Mint írják, a terület nem mutatja gravitációs anomália jeleit, ám a csapat szerint adataik nem elég finomak az észleléshez. A terület alaposabb megértéséhez további terepi munkára lesz szükség. A helyszínről vett mintákban a kutatók mindenesetre szilikátokat, nagy mennyiségű magnetitet, szulfidokat és cirkont észleltek, ezek becsapódással keletkezett olvadékokra utaló anyagok. Az erózió mértéke alapján a csapat becslése szerint a becsapódás 450–38 millió évvel ezelőtt történhetett – magyarázzák.

Amennyiben sikerül igazolni a becsapódási kráter jelenlétét, úgy a Marsal-tavi formáció lehet a 11. ilyen típusú képződmény Québecben. A szakértők reményeik szerint rövidesen újabb bizonyítékokat gyűjthetnek elméletük alátámasztásához – fűzik hozzá a cikkben. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy nem várt következményei lehetnek annak, hogy a NASA űrszondája becsapódott egy aszteroidába: olasz kutatók előrejelzése szerint a NASA 2022-es aszteroidaelhárító kísérlete váratlan következményekkel járhat a Földre nézve.

Eloy Peña-Asensio, a kutatás egyik vezetője szerint a törmelékek egy része nagyjából 1802 km/h sebességgel már 13 éven belül elérheti a Marsot, míg a gyorsabb darabok akár hét éven belül a Földet is megközelíthetik, mintegy háromszor-négyszer nagyobb sebességgel. A szakértők szerint a legtöbb részecske túl kicsi lesz ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen a légkörbe lépéskor, ugyanakkor nem zárható ki, hogy néhány nagyobb darab is eléri a Földet. Az ezzel kapcsolatos további részletekről itt írtunk.