Fél év alatt csődbe ment a forradalminak önkikiáltott szolgáltatás
Hat hónappal azt követően, hogy a Quibi megnyitotta a szolgáltatásait a felhasználók előtt, máris csődbe mentek és már elkezdték a körükbe tartozó vagyontárgyakat eladni
Hat hónappal azt követően, hogy a Quibi megnyitotta a szolgáltatásait a felhasználók előtt, máris csődbe mentek és már elkezdték a körükbe tartozó vagyontárgyakat eladni – számolt be róla a Reuters.
A Quibi streaming platformját egy olyan szolgáltatásnak kiáltották ki, amely hosszú távon a Netflix, az Amazon Prime és a Disney+ hosszú távú kihívója lehet, ám egyáltalán nem így történt. A márkanév már lényegében tartalmazta az alapkoncepciót: a Quibi a „quick bites”, vagyis a „gyors harapnivalók” szóösszetételből erednek.
A platform azt ígérte, hogy meglehetősen rövid, legfeljebb 10 perces kisfilmeket lehet nézni majd a szolgáltatás kínálatában, csak és kizárólag mobilon. Ezzel elsősorban olyan felhasználókat céloztak volna meg, akiknek „üresjárataik” vannak napközben, például ebédszünetük van, sorban állnak a boltban, és ehhez hasonló élethelyzetek.
A projekt pedig Jeffrey Katzenberg és Meg Whitman fejéből pattant ki, akik közül az előbbi egy meglehetősen ismert médiaszemély, még a nyolcvanas években a Walt Disney Studios vezérigazgatójaként tevékenykedett, de a DreamWorks animációs stúdiónak is ő volt az egyik társalapítója.
Ráadásul az indulásra meglehetősen sok saját fejlesztésű hír és szórakoztató tartalmat kínáltak, melyhez híres színeszeket és rendezőket szerződtettek. Ezen felül több, ismert sorozatlicenszet is megvásároltak, és meglehetősen nagy összegű, 1.8 milliárd dolláros befektetést sikerült összegyűjteni Hollywood felől.
A Napi.hu megjegyzi, hogy ugyan Katzenberg személye garancia lehetett volna, hogy egy újszerű és sikeres koncepció, ám a legtöbben már az alapötletet is értetlenkedve fogadták. A baj eleve ott kezdődött, hogy a Quibi tartalmait nem lehetett a közösségi médiában népszerűsíteni, holott a fő vetélytársak – Netflix, Amazon Prime, Disney+ – nagyrészt ennek köszönhetik a sikereiket.
A portál szerint az egész koncepció jól mutatja, mennyire félreértelmezték a felhasználói szokásokat, ugyanis egyértelműen látszik, hogy az emberek szeretik a Netflixet az egész kínálatával együtt, akár tévén, akár monitoron. A megcélzott „üresjárati időt” meg nem videónézéssel, hanem javarészt Facebook vagy Instagram használatával üti el az ember.
Ezt egy amerikai körében elvégzett vizsgálat is mutatja, mely szerint az emberek még akkor is a közösségi médiával foglalkoznak a telefonon, ha éppen be van kapcsolva a televízió, vagy egyéb streaming szolgáltatást használnak.
A Reuters ugyan megvédte a Quibi bukását, ugyanis úgy fogalmaztak, hogy a törekvés hat hónap alatti csődbe menetele is azt mutatja, mennyire kevés esély van a kisebb szolgáltatóknak a Netflix szerű óriások ellen, ám mint ahogyan a Napi.hu által felsorolt érvekből is látszik, a koncepció sem volt éppen az a forradalmi ötlet, amelynek kikiáltották.
Ezen felül több probléma is felmerült a cégnél, például azzal vádolták őket, hogy több, népszerű műsort egyszerűen „lenyúltak” a YouTube-ról, valamint az a vád is érte őket, hogy a 10 perces műsoridővel igazából a szakszervezeti előírásokat akarják csak megkerülni, így kevesebbet lehet a dolgozóknak fizetni.
A Quibi végül nem hozta az elvárt számokat, így a koncepció kudarcba fulladt. Az induló összeg hatalmas volt, ehhez képest a reklámbevételek mellett mindössze 3.3 millió dollárt sikerült összekaparni az előfizetőktől, és az új feliratkozóknak a trendje igazán júliusban állt a földbe. A cég végül úgy döntött, nem folytatják így tovább.
