Tokió védelmi minisztériuma hangsúlyozta, hogy az említett országok olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amik veszélyeztetik Japán biztonságát és a térség stabilitását. Ennek következtében a japán kormány jelentősen fokozza együttműködését az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel az űrbéli védelem terén.

Kína szerint Japán a militarizmus újraélesztője

Ezzel szemben Kína keményen bírálta a japán lépést, és úgy ítélte meg, hogy az új irányelvek nem mások, mint egy „védelmi” álcával álcázott katonai fejlesztési program, amely veszélyezteti a világűr biztonságát és a régió békéjét. Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője a pekingi sajtótájékoztatón kijelentette: „Az űrben Japán, az Egyesült Államok és más nyugati országok tovább bővítik katonai együttműködésüket, és a védelem ürügyén űrfegyvereket fejlesztenek és telepítenek. Ezek az intézkedések veszélyeztetik a világűr biztonságát és stabilitását, továbbá a szomszédos országok aggodalmát váltják ki a militarizmus újraéledése miatt.”

Japán űrvédelmi irányelveinek részletei

A japán stratégia kiemeli, hogy Kína és Oroszország aktívan fejleszti azokat a technológiákat, amik képesek zavarni vagy semlegesíteni más országok műholdjait. Ilyenek például az úgynevezett „gyilkos műholdak”, az űrben végzett találkozások és közelségi műveletek, valamint a közvetlen felbocsátású antiszatellit rakéták.

Az irányelvek szerint az elmúlt években Kína jelentősen bővítette katonai műholdhálózatát, amelyet célzott megfigyelésre, nyomon követésre, illetve kommunikációra használ, és amely támogatja a hosszú távú precíziós csapásokat, továbbá gyorsan fejleszti a kínai hadsereg parancsnoki, irányítási, kommunikációs, hírszerzési, felderítési és megfigyelési képességeit – írja a South China Morning Post.

A dokumentum rögzíti: „Annak érdekében, hogy megőrizzék katonai fölényüket, egyes államok, így Kína és Oroszország is aktívan fejlesztik azokat a technológiákat, amikkel más országok műholdjait meg lehet zavarni vagy ki lehet kapcsolni… Fejlesztik képességeiket, az űrt egyre inkább harci térséggé alakítják, növelve az űrbéli fenyegetéseket és kockázatokat.”

Fokozódó japán-amerikai együttműködés az űrben

Az irányelvek bejelentése egybeesik azzal, hogy Japán és az Egyesült Államok erősíti együttműködését az űrbéli megfigyelés és hírszerzés terén. Az USA hadereje 2024 decemberében űrparancsnokságot hozott létre a japán Yokota légibázison.

Kína részéről Guo Jiakun hangsúlyozta, hazája elkötelezett a világűr békés használata mellett, és elutasít minden olyan fegyverkezési versenyt, amely az űr militarizálásához vezet. „Kína határozottan ellenzi, hogy Japán más országoktól fenyegetést kreálva önmaga katonai fejlesztését igazolja” – mondta Guo, aki egyúttal emlékeztetett arra, hogy Japán évről évre növeli védelmi költségvetését, és egyre inkább a katonai terjeszkedés útján halad.

A szóvivő külön kiemelte, hogy a második világháborús vereség 80. évfordulója alkalmából Tokiónak szembe kell néznie háborús bűntetteivel és tanulnia kell a történelmi leckékből. „Felszólítjuk Japánt, hogy hagyjon fel azzal, hogy katonai fejlesztési szándékait a térségben való riogatás álcája mögé rejtse” – tette hozzá.

Jelentős költségvetési növekedés és technológiai fejlesztések

Japán 2025-ös pénzügyi évre rekordmagas, 8,7 billió jenes (58,5 milliárd amerikai dollár) védelmi költségvetést hagyott jóvá, amely 9,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből a keretből mintegy 283,2 milliárd jent különítettek el műholdhálózat kiépítésére.

Tokió tervei között szerepel az is, hogy 2027-től a jelenlegi Japán Légi Önvédelmi Erő (JASDF) nevet „Japán Légi és Űrvédelmi Önvédelmi Erő”-re változtatják, jelezve az űr mint műveleti tér fontosságának növekedését.

Az új irányelvek négy fő területet jelöltek meg a fejlesztéshez: valós idejű észlelés és követés a helyzetértéshez; ellenálló műholdas kommunikáció; korai fenyegetésjelzés és műveleti biztosítás; valamint az ellenséges parancsnoki, irányítási és kommunikációs rendszerek zavarása. Az űrbeli fenyegetések – például a „gyilkos műholdak” és közvetlen felbocsátású antiszatellit rakéták – kezelésére a dokumentum az űrbeli helyzetértés fejlesztését, a védelem erősítését, illetve gyorsan indítható rakéták és műholdak fejlesztését szorgalmazza.

Továbbá javasolja egy „távolsági védelem” rendszer kialakítását egy olyan műholdhálózattal, ami képes monitorozni és követni a Japán közelébe, 3 000 km-en belül érkező, mozgó fenyegetéseket, különösen a hiperszonikus siklórakétákat. A rendszer mesterséges intelligenciát alkalmazna az adatfeldolgozásban, valamint új generációs kommunikációs műholdakat, amelyek kevésbé lennének érzékenyek a zavarásra, és növelnék a szövetségesekkel és partnerekkel, például az Egyesült Államokkal való együttműködést.