Ez a lépés akár több százezer amerikai állampolgárt vagy állandó lakost is érinthet, és komoly változásokat hozhat a belbiztonság működésében. A Reuters hírügynökséghez eljutott, és a Property of the People nevű nemzeti biztonsággal foglalkozó átláthatósági szervezet által megszerzett dokumentum szerint az FBI május 9-én egy e-mailt küldött ki a bűnüldöző szerveknek, amelyben arra kérték a helyi hatóságokat, hogy osszák meg azon személyek neveit, akikről feltételezik, hogy a Donald Trump elnöksége alatt „külföldi terrorszervezetként” megjelölt nyolc bűnszervezethez – így többek között az MS-13, a Tren de Aragua és a Sinaloa kartellhez – tartoznak, valamint azok családtagjairól és ismerőseiről is gyűjtsenek adatokat.

Az FBI e-mailjében, amit egy korábbi ügyvezető igazgatóhelyettes írt alá, világosan szerepel: „azoknak az ügynökségeknek, amelyek információval rendelkeznek ezen szervezetek tagjairól, beleértve családtagjaikat és ismerőseiket is, meg kell osztaniuk azt a Nemzeti Terrorelhárítási Központtal.” A nyomozóiroda vezette Threat Screening Center fogja eldönteni, kik kerülnek fel ténylegesen a listára.

2024 augusztusában a terrorelhárítási listán mintegy 1,1 millió név szerepelt, ebből körülbelül 6000 amerikai állampolgár vagy állandó lakos – derül ki a Privacy and Civil Liberties Oversight Board 2025 januárjában megjelent jelentéséből. Az újabb intézkedések fényében várható, hogy ez a szám tovább növekszik, hiszen a bűnszervezetekhez tartozók és hozzátartozóik mellett további, eddig nem érintett személyek is bekerülhetnek a megfigyelési körbe.

Az FBI továbbá arról is tájékoztatta a helyi rendőrségeket, hogy 300 000 új, főként migrációs ügyekhez kapcsolódó személyi adat került be a Nemzeti Bűnügyi Információs Központ (NCIC) adatbázisába, köztük olyan emberek, akiknek kiutasítási eljárásuk van folyamatban az Egyesült Államokból.

Kritikus vélemények és alkotmányos aggályok

Az amerikai civil jogvédők aggodalmukat fejezték ki a lista bővítése miatt. Hina Shamsi, az ACLU Nemzeti Biztonsági Projektjének vezetője szerint: „Az amerikai terrorelhárítási rendszer már most is hírhedten hibás, túlterhelt, és az eljárási jogok szempontjából problémás, és ez az utasítás újabb nagy piros zászlókat emel fel.”

Továbbá a lista titkos jellege miatt az érintettek utazási korlátozásoknak, repülőtereken történő kiegészítő ellenőrzéseknek, sőt megfigyelésnek is ki lehetnek téve, anélkül, hogy tisztában lennének a mögöttes okokkal. Egy 2019-es bírósági döntés is kimondta, hogy a lista sérti egyes amerikai állampolgárok alkotmányos jogait, különösen a tisztességes eljáráshoz való jogot.

A Nemzeti Bevándorlási Projekt vezetője, Sirine Shebaya szerint: „Ha valaki neve felbukkan a hatósági nyilvántartásban, annak óriási következményei lehetnek az életére nézve.” Az amerikai kormányzat álláspontja szerint minden jogi eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy megakadályozzák az amerikaiak elleni terrorcselekményeket, azonban a szakértők és civil szervezetek egyaránt figyelmeztetnek arra, hogy a drogkartellek és bűnözői bandák terrorelhárítási listára vétele jelentősen kiszélesítheti a megfigyelési gyűrűt, és akár alacsony szintű, drogkereskedelemmel érintett személyeket is terrorista jelöltté tehet – még akkor is, ha nincs tudomásuk az általuk szolgált csoport terrorista minősítéséről.

Spencer Reynolds, a Brennan Igazságügyi Központ kutatója így fogalmazott: „A kartellek esetében, amikor az Egyesült Államokon belüli emberekről beszélünk, a lista hatóköre még szélesebb, mivel a drogkereskedelmi hálózatok működése nagyon komplex.”