Fauci felszólította Kínát, hogy adja ki a vuhani kutatók orvosi kartonjait
Anthony Fauci felszólította Kínát, hogy adja ki a kínai Vuhanban működő laboratórium azon kutatóinak orvosi adatait, akik a jelentések szerint már a világjárványt megelőzően megbetegedtek, és a koronavírushoz kísértetiesen hasonló tüneteket produkáltak.
Fotó: MTI/EPA/Washington Examiner pool/Graeme Jennings 
A Financial Timesnak adott, pénteken megjelent interjújában Fauci azt mondta, hogy a feljegyzések segíthetnek a vírus eredetével kapcsolatos vita eldöntésében, különösen akkor, ha az egy laboratóriumi szivárgás eredménye volt.
„Szeretném látni annak a három embernek az orvosi kartonját, akik a jelentések szerint 2019-ben megbetegedtek. Valóban megbetegedtek? És ha igen, mitől betegedtek meg?”
– tette fel a sokakat foglalkoztató kérdést Fauci.
Fauci azoknak a bányászoknak az adatait is kérte, akik évekkel ezelőtt betegedtek meg, miután bementek egy barlangba. A The Washington Post szerint hat bányász vírus okozta tüdőgyulladásban betegedett meg, miután bementek egy denevérbarlangba. Az ország vezető járványügyi szakértője azt mondta:
„Teljes mértékben elképzelhető, hogy a Sars-Cov-2 eredete abban a barlangban volt, és/vagy természetes úton kezdett el terjedni, vagy a laboratóriumon keresztül jutott el a világba”.
Az elmúlt hetekben újra jelentős figyelmet kapott az az elmélet, hogy a koronavírus egy laboratóriumból szivároghatott ki. A Wall Street Journal a múlt hónapban arról számolt be, hogy a Vuhani Virológiai Intézet több tudósa már 2019 novemberében, a világjárvány elterjedése előtt influenzaszerű tünetekkel betegedett meg, melyek kísértetiesen hasonlítottak a vírusfertőzés tüneteire.
A Hill szerint az amerikai hírszerzés a múlt hónap végén közölte, hogy nem tudják pontosan, hogyan terjedt a vírus, de „két valószínű forgatókönyv köré tömörültek: vagy természetes úton, fertőzött állatokkal való emberi érintkezésből keletkezett, vagy laboratóriumi szivárgás történt”.
Azonban „miközben a hírszerzés két csoportja az első forgatókönyv felé hajlik, egy pedig inkább az utóbbi felé – mindkettő alacsony vagy közepes meggyőződéssel –, a hírszerzésen belüli csoportok többsége úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy az egyiket valószínűbbnek ítéljék a másiknál”.
