Matthew „Whiz” Buckley, a haditengerészet veteránja és egykori TOPGUN-növendék részletesen beszélt arról, milyen rendkívül erőszakos fizikai terheléssel jár a katapultálás, amit az a két amerikai pilóta is átélt, akiket a múlt héten lőttek le Irán felett egy F-15E vadászgéppel.

Buckley, aki két iraki bevetés során összesen 44 harci küldetést teljesített F-18 Hornetekkel, úgy fogalmazott, hogy az érintett légierős ezredes és pilótája „meglehetősen éles választás előtt állt, hogy vagy meghalnak, vagy katapultálnak”, amikor a gépük találatot kapott.

Tapasztalatai alapján hangsúlyozta, minden ilyen helyzetben az első kérdés az, milyen állapotban éli túl a személyzet a kilövést, mivel a katapultálás az egyik legbrutálisabb fizikai behatás, amelyet emberi test elszenvedhet.

Az emberi szervezet nincs felkészítve erre

Elmondása szerint az emberi szervezet nincs felkészítve az „azonnali 10-20 G-s erőhatásra”, amely a másodperc tört része alatt éri a pilótát, miközben a katapultülés rakétája kilövi a kabinból. A folyamatot Buckley „rakétás utazásként” írta le, amit óránként mintegy 800 kilométeres menetszél kísér, és ami könnyen katasztrófához vezethet, ha a pilóta teste nincs tökéletesen feszes, előírt pozícióban.

Figyelmeztetett arra is, hogy ha akár egyetlen végtag nincs megfelelően rögzítve, a légáramlat súlyos csapódásos sérüléseket okozhat. A teljes folyamat mindössze néhány másodpercig tart, mégis rendkívüli pontosságot követel, ugyanakkor Buckley szerint a pilóták erre a valós helyzetre nem kapnak tényleges kiképzést – jelenti a New York Post.

Nem kapnak ejtőernyős kiképzést

„Sokan azt gondolják, ha valaki vadászpilóta, akkor biztosan kap ejtőernyős kiképzést. Nulla” – mondta, hozzátéve, hogy létezik ugyan egy kifejezetten kemény katapultülés-szimulátor, de az össze sem hasonlítható a valós élménnyel.

Az Irán felett lelőtt F-15E egyik pilótája súlyos sérüléseket szenvedett, ennek ellenére másfél napon át sikerült elrejtőznie a Zagrosz-hegységben, miközben elkerülte az ellenséges erőket, majd húsvétvasárnap kimentették. Bár sérüléseinek pontos jellege nem ismert, Buckley szerint valószínű, hogy a katapultálás közbeni extrém terhelés vagy a kemény, barátságtalan terepre történő földet érés okozhatott komolyabb károsodást.

A katapultálás során fellépő kompressziós erőhatás

Kiemelte, hogy a katapultálás során fellépő kompressziós erőhatás gerincsérüléseket idézhet elő, és a légiharc korai időszakában előfordult, hogy katonák elveszítették lábukat vagy lábfejüket, mert a kilövés pillanatában beakadtak a kabintetőbe vagy a kormánypedálokba. Akkoriban már az is sikernek számított, ha a pilóta testének nagy része elhagyta a gépet.

„A hadsereg úgy határozza meg a sikeres katapultálást, hogy a pilóta meghúzza a kart, a kabintető leválik, a rakéta működésbe lép, az ejtőernyő kinyílik. Mit nem említettem. Hogy életben maradsz” – fogalmazott Buckley, majd hozzátette, hogy a katonai definíció szerint akkor sikeres a folyamat, ha a technikai elemek működnek, „hogy mi történik a pilótával, az Isten kezében van”.

A hegyek között bujkáló ezredes végül rádión jelentkezett be, és azt mondta, „Isten jó”, amikor sikerült biztonságos rejtekhelyet találnia. Donald Trump elnök később újságíróknak elmondta, hogy mindkét pilóta stabil állapotban van, és megerősítette, hogy a másodpilótát már néhány órával a pénteki lelövés után kimentették.