Új exobolygóra bukkantak a csillagászok, nagyon közel van a Naprendszerhez

Új exobolygóra bukkantak a csillagászok, amely a Barnard-csillag körül kering. Az égitest nagyjából 6 fényév távolságra van a Földtől (a Barnard-csillag az ötödik legközelebbi csillag a bolygónkhoz), a kutatók pedig az újonnan felfedezett bolygóját Barnard b néven regisztrálták – áll az erről szóló beszámolóban. Mint írják, a 6 fényév alapjában véve nagy távolság, ám kozmikus léptékben mérve gyakorlatilag a Föld szomszédjáról beszélhetünk. Hozzáteszik: a szakemberek régóta figyelik már a Barnard-csillagot abban a reményben, hogy földszerű bolygót találnak a közelében.

Maga a csillag egy vörös törpe, ami a leggyakoribb típusú ilyen égitest a Tejútrendszerben, emiatt azonban szabad szemmel nem, csak teleszkóp segítségével lehet megfigyelni. A kutatók gyakran fókuszálnak a hideg csillagokra – ilyen a vörös törpe is –, mivel ezeknél a lakható zóna közelebb van az égitesthez, mint a Nap ugyanezen régiója a Naphoz. Ez egy olyan távolságot jelent a központi csillagtól, ami lehetővé teszi, hogy folyékony víz legyen az abban keringő bolygó felszínén – írta meg a HVG az Interesting Engineering cikke alapján. Soron kívül Európa Tanács: rendszeresen bántalmazzák a fogvatartottakat a tiszalöki börtönben

Majd azzal folytatják: mivel a hidegebb csillagokhoz közelebb van ez a zóna, így az esetlegesen abban keringő bolygóknak is rövidebb a keringési periódusa, mint például a Naprendszerben a Földnek. Ez könnyebb megfigyelést tesz lehetővé a csillagászok számára. A spanyol kutatók – egész pontosan a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet tudósai – a Chilében található Very Large Telescope nevű rendszerrel figyelték meg a Barnard-csillagot, és azt vették észre, hogy egy objektum egy meghatározott periódusban elhalványítja a fényét.

További mérések szükségesek

Végül rájöttek, hogy egy bolygóról van szó – ez lett a Barnard b –, ami hússzor közelebb kering a csillagához, mint a Merkúr a Naphoz. Ennek ellenére nincs rajta olyan pokoli hőség, a felszínén nagyjából 125 Celsius-fok uralkodik – részletezik az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban megjelent publikációban. Egyúttal arra is kitérnek, hogy a bolygó keringési periódusa meglehetősen rövid: csupán 3,15 földi napig tart egyetlen év a bolygón, vagyis ennyi idő alatt kerüli körbe egyszer a vörös törpét. A tömege nagyjából fele akkora, mint a Vénuszé.

„A Barnard b az egyik legalacsonyabb tömegű ismert exobolygó, és egyike azon keveseknek, amelyek tömege kisebb, mint a Földé. De a bolygó túl közel van a fogadócsillaghoz, közelebb van a lakható zónánál” – mondta González Hernández, a tanulmány vezető szerzője. Emiatt nincs a bolygó felszínén folyékony víz, ami jelen tudásunk szerint az élet kialakulásának egyik alapfeltétele. A kutatók egyébként a mérési adatok alapján úgy gondolják, hogy további három bolygó lehet még a Barnard-csillag körül, ám ennek megerősítéséhez további mérésekre lesz szükség – teszik hozzá.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy sosem látott, szokatlan kőzetet talált a Marson a Perseverance rover. A kutatók szerint semmire nem hasonlít azok közül, amiket idáig felfedeztek a vörös bolygón. Míg ebben a cikkben arról írtunk, hogy rejtélyes gázköd miatt változhatott meg a Föld atmoszférája évmilliókkal ezelőtt: akár a bolygó klímáját is átalakíthatta a kozmikus találkozás. Ezáltal pedig újfent bebizonyosodott, milyen keveset tudunk a Föld évmilliókkal, évmilliárdokkal ezelőtti állapotáról, és mennyi rejtély övezte az élővilág kialakulását.