Az Európa Tanács szerint aggasztóak az ukrajnai eltűnések
Az ET emberi jogi biztosa az az erőszakos eltűnések áldozatainak augusztus 30-i világnapja alkalmából mondott néhány dolgot Ukrajnáról.
Fotó:
A Kramatorszki Mûszaki és Formatervezési Fõiskola tornatermének romjai elõtt az oda karateoktatásra járó 11 éves Tyihon Pavlov 2022. augusztus 19-én, miután hajnalban orosz rakétatámadás érte a Donyecki területen fekvõ várost.
MTI/AP/David GoldmanAggodalomra ad okot az Ukrajna elleni orosz offenzíva következtében erőszakkal eltüntetett emberek száma – hangsúlyozta Dunja Mijatovic az Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfői közleményében.
Mijatovic az erőszakos eltűnések áldozatainak augusztus 30-i világnapja alkalmából közzétett sajtóközleményében felhívta a figyelmet: a jelentések szerint az orosz erők ukrán civileket, helyi tisztviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat raboltak el és tartottak fogva, visszavonulásuk után nem derült ki, mi lett velük és hol vannak.
„Minden, Ukrajnában eltűntnek nyilvánított személyt meg kell találni, és szabadon kell engedni. Az erőszakos eltűnések minden esetét megfelelően ki kell vizsgálni, és a felelősöket meg kell büntetni” – húzta alá a strasbourgi szervezet vezetője.
Véleménye szerint, az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az erőszakos eltűnések általában hosszú távú problémává válnak, ami óriási szenvedést okoz az áldozatok hozzátartozóinak, és sérti emberi jogaikat. „A családoknak joguk van tudni hozzátartozóik sorsáról, és a társadalom egészének is joga van tudni az igazságot ezekről az eseményekről” – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy az erőszakos eltűnésekhez kapcsolódó igazságszolgáltatás elmaradása továbbra is súlyos probléma több európai országban, többek között Albániában, Azerbajdzsánban, Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban, Cipruson, Georgiában, Koszovóban, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Oroszországban, Szerbiában, Spanyolországban, Törökországban, és Észak-Írországban.
A biztos határozott fellépést sürgetett az Európában eltűnt személyek és erőszakos eltűnések megoldása érdekében. „Ehhez meg kell erősíteni a nemzeti jogszabályokat, meg kell nyitni a levéltárakat, lehetővé tenni az exhumálási programokat és a földi maradványok azonosítását, büntetőeljárást kell indítani az elkövetők ellen, és jóvátételt kell nyújtani az áldozatoknak és családjaiknak” – húzta alá. Felszólította az európai országokat az ENSZ az erőszakos eltűnések elleni védelemről szóló nemzetközi egyezményének ratifikálására, amely véleménye szerint az első fontos lépés az ilyen bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és megbüntetése, valamint az áldozatok és hozzátartozóik védelme felé.
(MTI)
