Az EU-ban a svédeket érinti legerőteljesebben a gázáremelkedés, és a magyarok?
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a villamos energia és a földgáz ára, ez utóbbi pedig Svédországban érte el csúcsot.
Az Eurostat legfrissebb jelentéséből kiderült, miszerint 2021. második felében a lakossági villamosenergia ára uniós szinten 0,24 euró volt (kb. 91 Ft), az árak 36 százalékát pedig az adók tették ki, valamint az Unióban 0,08 euró volt (kb. 30 Ft) a földgáz kilowattonkénti ára, amelynek 30 százaléka adó volt.
Ezen felül a lakossági gázárak 20 uniós tagállamban emelkedtek 2020. második fele és 2021. második fele között, azonban a legdrasztikusabb áremelkedés Bulgáriában (+103 százalék), Görögországban (+96 százalék) és Észtországban (+83 százalék) következett be.
Ennek ellenére 3 EU-tagállamban csökkenés mutatkozott meg a gázárak tekintetében, eszerint Szlovákiában 12 százalékkal, Csehországban 5 százalékkal, és Portugáliában 1 százalékkal redukálódtak.
Az átlagárak figyelembevételével Magyarországon, Horvátországban és Litvániában volt a legolcsóbb a gáz, azonban Svédországban, Dániában, Hollandiában és Spanyolországban kellett a legtöbbet fizetni érte.
A villamosenergia-árak 25 uniós tagállamban nőttek 2021. második felében a 2020-as év azonos időszakához viszonyítva, illetve a legnagyobb lakossági áremelkedést Észtországban (+ 50 százalék), Svédországban (+49 százalék) és Cipruson (+36 százalék) mérték.
A magas árak következtében a svéd kormány arra jutott, hogy 2021 decembere és 2022 februárja között 1,8 millió háztartásnak nyújt támogatást, mivel sokak számára vált egyre nehezebbé, hogy a növekvő árak mellett meg tudják oldani a számlák kifizetését.
Árcsökkenésre csak két országban került sor, ez alapján 2021. második felében Szlovákiában 6 százalékkal, Magyarországon 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetnie a lakosságnak a villamos energiáért – írta a Napi.hu.
Az összesítés szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon, Bulgáriában és Horvátországban a legalacsonyabb a villamos energia ára, azonban Dániában, Németországban és Írországban kell a lakossági fogyasztóknak a legtöbbet fizetniük érte.