Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21
Dollár
359,55 Ft
Euró
390,73 Ft
Font
462,93 Ft
Bitcoin
67,448 $

Hiába az EU-s pénzek blokkolása, Magyarország élen jár az uniós források lehívásában

Mindezt Navracsics Tibor mondta, aki a siker mellett a problémás területekre is rávilágított.

...svg content...Fotó: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Mozgókép Fesztivál sajtótájékoztatóján a veszprémi FOTON Audiovizuális Centrumban 2024. május 9-én. Az idei évtől MOZ.GO fesztiválra keresztelt rendezvényen mintegy száz filmet láthatnak majd az érdeklődők Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. MTI/Vasvári Tamás
Európa

Kiss László

Szerkesztő

Navracsics Tibor szerint Magyarország az első 8 tagállam között van az uniós források lehívásában, annak ellenére is, hogy a jogállamisági problémák miatt a források 55%-át felfüggesztették, írja a 24.hu.

Magyarország a 2021-2027-es időszakra járó 22 milliárd eurós uniós forrásból eddig 1,6 milliárd eurót, azaz 7,4%-ot hívott le. Ezzel az aránnyal hazánk a tagállamok között időarányosan a 8. helyen áll – közölte Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vezetője az Economxnak adott interjújában. Soron kívül Reagált a magyar kormány az 1 milliárd eurós kínai hitelre

Az előző, 2014-2020-as ciklusban Magyarország a második legeredményesebb volt a források lehívásában, 98%-os aránnyal, amit csak Csehország múlt felül 98,2%-kal. A jelenlegi ciklusban a V4-es országok között Csehország (8%) után Magyarország áll a második helyen, megelőzve többek között Lengyelországot (4,6%) is.

A miniszter azonban arra is rámutatott, hogy bár a források lehívása sikeresnek nevezhető, azok hasznosulása nem egyenletes az országon belül, ami jelentős regionális különbségekhez vezet. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag felét sem, míg Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld esetében is jelentősen elmarad attól (52% és 55%).

A nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje is aggodalomra ad okot, hiszen bár 2004-ben még 66 százalékon állt, és 2017-ben 71 százalékra nőtt, ezt követően csökkenő tendenciát mutatott (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék).

Magyar minisztereket szankcionálhatnak az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament bizottságai várhatóan nem kérik fel a magyar minisztereket az elnökségi prioritások ismertetésére, ami példa nélküli lépés az EU történetében.