Csökkentené orosz gázfüggőségét az Európai Unió, megtalálhatták az alternatívát
Komoly gondot okoz az orosz-ukrán válsághelyzettel kapcsolatban, hogy a kontinens energiaszektor rendkívüli mértékben függ az orosz földgáztól.
Már évek óta terítéken van, hogy az orosz függőséget valamilyen módon visszaszorítják, azonban ez a mostani energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus miatt aktuálisabbá vált, mint valaha. Ehhez pedig kellenek az alternatív források, amelyből már többet is beazonosított a blokk.
Az egyik ilyen Katar lehet, amely cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában tudna jelentősebb mértékű készletet biztosítani a kontinens számára. Katar esetében még az amerikaiak is segítenének a tárgyalásban, így ez mindenképpen opció.
A másik opció pedig, amely a Szabad Európa Rádió beszámolója szerint felmerült nem más, mint Azerbajdzsán, amely szintén komoly földgázkészletekkel rendelkezik. Az unió annyira komolyan veszi az azeri gázellátás potenciális megerősítését, hogy már konkrét lépéseket tettek érdekében.
Kadri Simson, az Európai Unió energiaügyi biztosa ugyanis pénteken Azerbajdzsánba utazott, hogy személyesen tárgyaljon az ország elnökével, Ilham Alijevvel a kérdésről. Simsonnal együtt a brit és amerikai diplomáciai delegáció tagjai is részt vettek a megbeszélésen.
Simson hangsúlyozta, Brüsszel „erős kétoldalú” kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal, amelyet egy „megbízható energiaellátó partnernek” nevezett. Alijev eközben azt emelte ki, hogy az Európai Unió és Azerbajdzsán közötti energiaügyi együttműködés „új fázisba” léphet.
Azerbajdzsán az elnök állítása szerint a tavalyi év során 19 milliárd köbméter földgázt exportált, ebből 8.5 milliárd Törökország és 7 milliárdot Olaszország számára. Az azeri gázból több ország, köztük Grúzia, Görögország és Bulgária is részesül.
Azerbajdzsánnak ráadásul hatalmas földgázkészlete van, Alijev állítása szerint 2.6 trillió köbméter csak az a készlet, amit az eddigiek során felfedeztek, ebből 1 trillió a legnagyobb gázmezejükön, a Shah Denizen található.