Thorsten Frei német kancelláriaminiszter egy interjú során azt mondta, ideje újra megvizsgálni, hogyan lehetne az EU által befagyasztott, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz állami vagyont Ukrajna támogatására felhasználni. Véleménye szerint „nem szabad megengedni, hogy Oroszország folytassa a játszmáját Európával szemben”.

A Portfolio a Bloomberg-re hivatkozva megjegyzi: az Európai Unió jelenleg ugyan használja e vagyon kamatbevételeit, de eddig Németország és Franciaország óvatosan viszonyult magának az alaptőkének a felhasználásához, attól tartva, hogy az léket üthet az euró hitelességén. Ám most – az orosz vagyon elkobzásáról szóló viták újjáéledésével – Németország álláspontja változhat.

Litvánia nemrégiben ismét felszólította Friedrich Merz kancellárt, hogy támogassa az elkobzási javaslatot. Frei ugyanakkor elismerte: komoly ellenérvek is léteznek, és szerinte mérlegelni kell a lehetséges következményeket. Mint fogalmazott a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung lapnak nyilatkozva, „ha békés úton akarunk tűzszünetet elérni, akkor korlátozottak az eszközeink – éppen ezért támogatnám, hogy használjuk ki azokat, amelyek a rendelkezésünkre állnak”.

Ebben a cikkben egyébként arra is kitértünk, hogy Oroszország világossá tette az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, önmagában egy egyszerű tűzszünet nem jelent megoldást az ukrajnai háborúra, annál többre van szükség. Vasszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete arra utalt: tartós és fenntartható rendezés csak akkor lehetséges, ha a konfliktus alapvető okairól is tárgyalás folyik.